Krisztus beszélgetése Nikodémussal

1 Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere. Jn 7,50; 19,39

2 Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem teheti e jeleket, amelyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele. Jn 9,16.33; ApCsel 10,38

3 Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. Tit 3,5; Mt 18,3

4 Monda néki Nikodémus: Mi módon születhetik az ember, ha vén? Vajon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?

5 Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.

6 Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az.

7 Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.

8 A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod, honnan jő, és hová megy: így van mindenki, aki Lélektől született. Préd 11,5

9 Felele Nikodémus, és monda néki: Mi módon lehetnek ezek?

10 Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket?

11 Bizony, bizony mondom néked, amit tudunk, azt mondjuk, és amit látunk, arról teszünk bizonyságot, és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok. Jn 3,32

12 Ha a földiekről szóltam néktek, és nem hisztek, mi módon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek?

13 És senki sem ment fel a mennybe, hanem ha az, aki a mennyből szállott alá, az Emberfia, aki a mennyben van. Ef 4,9

14 És amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképpen kell az Emberfiának felemeltetnie. 4Móz 21,9; Jn 8,28; 12,32

15 Hogy valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 1Jn 5,10.11

16 Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Róm 5,8; 8,32; 1Jn 4,9

17 Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa. Jn 12,47; Lk 9,56

18 Aki hiszen őbenne, el nem kárhozik, aki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. Jn 3,36; Jn 5,24; 6,40.47

19 Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. Jn 1,5.9.10

20 Mert minden, aki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek. Jób 24,13

21 Aki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek. Ef 5,8

Keresztelő János bizonyságot tesz Krisztusról

22 Ezután elméne Jézus az ő tanítványaival a Júdea földére, és ott időzék velük, és keresztele.

23 János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És odajárulának, és megkeresztelkedének. Mt 3,6; Mk 1,5; Lk 3,7

24 Mert Jánost még nem vetteték a tömlöcbe. Mt 14,3

25 Vetélkedés támada azért a János tanítványai és a júdeaiak között a mosakodás felől.

26 És menének Jánoshoz, és mondának néki: Mester! Aki veled vala a Jordánon túl, akiről te bizonyságot tettél, ímé, az keresztel, és hozzámegy mindenki. Jn 1,7.15.26.34; Mt 3,11; Mk 1,7; Lk 3,16

27 Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyből adatott néki. 1Kor 4,7

28 Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: Nem vagyok én a Krisztus, hanem hogy őelőtte küldettem el. Jn 1,20; Mal 3,1; Mt 11,10; Mk 1,2; Lk 1,17

29 Akinek jegyese van, vőlegény az, a vőlegény barátja pedig, aki ott áll, és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömem immár betelt.

30 Annak növekednie kell, nékem pedig alábbszállanom.

31 Aki felülről jött, feljebbvaló mindenkinél. Aki a földről való, földi az, és földieket szól, aki a mennyből jött, feljebbvaló mindenkinél. Jn 8,23; 1Kor 15,47

32 És arról tesz bizonyságot, amit látott és hallott, és az ő bizonyságtételét senki sem fogadja be. Jn 3,11

33 Aki az ő bizonyságtételét befogadja, az megpecsételte, hogy az Isten igaz. 1Jn 5,10.11; Róm 3,4

34 Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja, mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket.

35 Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent. Jn 13,3; 17,2; Mt 11,27; 28,18; Lk 10,22; Zsid 2,8

36 Aki hisz a Fiúban, örök élete van, aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta. Jn 3,18; Jn 5,24; 6,40.47