PÁL I. LEVELE A KORINTHUSBELIEKHEZ

4. fejezet

Az apostoli tiszt

1 Úgy tekintsen minket az ember mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait! Mt 16,19; Kol 1,25; 2Kor 4,5; Mt 28,19.20

2 Ami pedig egyébiránt a sáfárokban megkívántatik, az, hogy mindenik hívnek találtassék. Lk 12,42; Zsid 3,5

3 Rám nézve pedig igen csekély dolog, hogy titőletek ítéltessem meg, vagy emberi ítéletnaptól, sőt magam sem ítélem meg magamat.

4 Mert semmit sem tudok magamra, de nem ebben vagyok megigazulva, aki ugyanis engem megítél, az Úr az. 2Móz 34,7; 1Jn 3,21; Zsolt 35,24

5 Azért idő előtt semmit se ítéljetek, míg el nem jő az Úr, aki egyrészt világra hozza a sötétségnek titkait, másrészt megjelenti a szíveknek tanácsait, és akkor mindenkinek az Istentől lészen a dicsérete. Mt 7,1; Préd 12,16; 2Kor 5,10; 2Kor 10,18

6 Ezeket pedig, atyámfiai, példában szabtam magamra és Apollósra tiérettetek, hogy rajtunk tanuljátok meg, hogy annak felette, ami írva van, nem kell bölcselkedni, hogy senki se fuvalkodjék fel az egyikért a másik ellen. Péld 3,7; Róm 12,3; 1Kor 3,18

7 Mert kicsoda különböztet meg téged? Mid van ugyanis, amit nem kaptál volna? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekedel, mintha nem kaptad volna? Jn 3,27; Róm 12,6; 1Pt 4,10; Jak 1,17; 1Krón 29,14

8 Immár beteltetek, immár meggazdagodtatok, nálunk nélkül uralkodásra jutottatok; vajha csakugyan uralkodásra jutottatok volna, hogy mi is veletek egyben uralkodhatnánk. Jel 3,17

9 Mert úgy vélem, hogy az Isten minket, az apostolokat, utolsókul állított, mintegy halálra szántakul, mert látványossága lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek. Zsolt 44,23; Róm 8,36; Zsid 10,33

10 Mi bolondok a Krisztusért, ti pedig bölcsek a Krisztusban, mi erőtlenek, ti pedig erősek, ti dicsőségesek, mi pedig gyalázatosak. 1Kor 3,18; 2Kor 13,9

11 Mind ez ideig éhezünk is, szomjúhozunk is, mezítelenkedünk is, bántalmaztatunk is, bujdosunk is, 2Kor 11,27; ApCsel 23,2; 2Kor 4,8.9

12 fáradozunk is, tulajdon kezünkkel munkálkodván. Ha szidalommal illettetünk, jót kívánunk, ha háborúságot szenvedünk, békességgel tűrjük, 1Kor 9,15; ApCsel 18,3; 20,34; 1Thessz 2,9; 2Thessz 3,8; Róm 12,14; Mt 5,44; Zsolt 109,28

13 ha gyaláztatunk, könyörgünk; szinte a világ szemetjévé lettünk, mindeneknek söpredékévé egész mostanig.

14 Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem mint szerelmes gyermekeimet intelek. 1Thessz 2,11

15 Mert ha tízezer tanítómesteretek lenne is a Krisztusban, de nem sok atyátok, mert tőlem vagytok a Krisztus Jézusban az evangélium által. 1Kor 3,6

16 Kérlek azért titeket, legyetek az én követőim. 1Kor 11,1; Fil 3,17

17 Azért küldtem hozzátok Timótheust, ki nékem szeretett és hű fiam az Úrban, aki eszetekbe juttatja néktek az én útaimat a Krisztusban, amint mindenütt, minden gyülekezetben tanítok. 1Tim 1,2; 2Tim 1,2

18 De mintha el se mennék tihozzátok, úgy felfuvalkodtak némelyek.

19 Pedig elmegyek hamarosan hozzátok, ha az Úr akarándja, és megismerem a felfuvalkodottaknak nem a beszédét, hanem az erejét. ApCsel 18,21; Zsid 6,3; Jak 4,15

20 Mert nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben. 1Kor 2,1.4.5; Lk 17,20

21 Mit akartok? Vesszővel menjek-é hozzátok, avagy szeretettel és szelídségnek lelkével? 2Kor 10,2.6.9.11

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában