Pál Efézusban

1 Lőn pedig azonközben, míg Apollós Korinthusban volt, hogy Pál, eljárván a felsőbb tartományokat, Efézusba érkezék, és mikor némely tanítványokra talált, Mt 9,14; 11,2; Jn 1,35.41

2 monda nékik: Vajon vettetek-é Szentlelket, minekutána hívőkké lettetek? Azok pedig mondának néki: Sőt inkább azt sem hallottuk, hogyha vagyon-é Szentlélek.

3 És monda nékik: Mire keresztelkedtetek meg tehát? Azok pedig mondának: A János keresztségére.

4 Monda pedig Pál: János megtérésnek keresztségével keresztelt, azt mondván a népnek, hogy aki őutána jövendő, abban higgyenek, tudniillik a Krisztus Jézusban. Mt 3,1-12; Mk 1,4.8; Lk 3,3.16

5 Mikor pedig ezt hallák, megkeresztelkedének az Úr Jézusnak nevére.

6 És mikor Pál reájuk vetette kezét, szálla a Szentlélek őreájuk, és szólnak vala nyelveken, és prófétálnak vala. ApCsel 8,17; 10,44; ApCsel 2,4.17

7 Valának pedig a férfiak összesen mintegy tizenketten.

8 Bemenvén pedig a zsinagógába, bátorsággal szól vala, három hónapon át vetekedvén és igyekezvén meggyőzni az Isten országára tartozó dolgokról.

9 Mikor pedig némelyek megkeményíték magukat, és nem hívének, gonoszul szólván az Úrnak útáról a sokaság előtt, azoktól eltávozván, elszakasztá a tanítványokat, mindennap egy bizonyos Tirannus iskolájában prédikálván. ApCsel 13,45.46; 18,6.7

10 Ez pedig lőn két esztendeig, úgyannyira, hogy mindazok, kik lakoznak vala Ázsiában, mind zsidók, mind görögök, hallgaták az Úr Jézusnak igéjét. 1Kor 16,9

11 És nem közönséges csodákat cselekszik vala az Isten Pál keze által: ApCsel 5,12; 14,3; Jn 14,12

12 annyira, hogy a betegekhez is elvivék az ő testéről a keszkenőket vagy kötényeket, és eltávozának azoktól a betegségek, és a gonosz lelkek kimenének belőlük. ApCsel 5,15.16

13 Elkezdték pedig némelyek a lézengő zsidó ördögűzők közül az Úr Jézus nevét hívni azokra, akikben gonosz lelkek valának, mondván: Kényszerítünk titeket a Jézusra, kit Pál prédikál. Mt 12,27; Mk 9,38; Lk 9,49

14 Valának pedig némelyek Skévának, egy zsidó főpapnak fiai heten, akik ezt művelik vala.

15 Felelvén pedig a gonosz lélek, monda: A Jézust ismerem, Pálról is tudok, de ti kicsodák vagytok? Mk 5,7; ApCsel 16,17

16 És reájuk ugorván az az ember, akiben a gonosz lélek vala, és legyőzvén őket, hatalmat vőn rajtuk annyira, hogy mezítelenen és megsebesülve szaladának ki abból a házból.

17 Ez pedig tudtukra lőn mindeneknek, mind zsidóknak, mind görögöknek, kik Efézusban laknak vala, és félelem szálla mindnyájukra, és magasztaltatik vala az Úr Jézusnak neve.

18 És sokan a hívők közül eljőnek vala, megvallván és megjelentvén cselekedeteiket.

19 Sokan pedig azok közül, kik ördögi mesterségeket gyakoroltak, könyveiket összehordva, mindeneknek láttára megégetik vala. És összeszámlálák azoknak árát, és találák ötvenezer ezüstpénznek.

20 Ekképpen az Úrnak igéje erősen nevekedik, és hatalmat vesz vala.

21 Midőn pedig ezek elteltek, elvégezé Pál magában, hogy Macedóniát és Akháját eljárván, Jeruzsálembe megy, mondván: Ott létem után Rómát is meg kell nékem látnom. ApCsel 19,10; 1Kor 16,5; Róm 15,23-25.28

22 Elküldvén pedig Macedóniába kettőt azok közül, kik néki szolgálnak vala, Timótheust és Erástust, ő maga egy ideig Ázsiában marada. 1Kor 4,17; 16,10; Róm 16,23; 2Tim 4,20

Demeter ötvös lázadása

23 Támada azonban azon idő tájban nem csekély háborúság az Úrnak útjáért.

24 Mert egy Demeter nevű ötvös ezüstből Diána templomokat csinálván, a mesterembereknek nem csekély nyereséget ad vala.

25 Kiket egybegyűjtvén az ilyenfélékkel foglalkozó művesekkel egyben, monda: Férfiak, tudjátok, hogy ebből a mesterségből van a mi jólétünk.

26 Látjátok pedig és halljátok, hogy ez a Pál nemcsak Efézusnak, hanem közel az egész Ázsiának sok népét eláltatván, elfordította, mivelhogy azt mondja, hogy nem istenek azok, amelyek kézzel csináltatnak. Zsolt 115,4; Jer 10,3-5

27 Nemcsak az a veszély fenyeget pedig bennünket, hogy ez a mesterség tönkre jut, hanem hogy a nagy istenasszonynak, Diánának temploma is semmibe vétetik, és el is vész az ő nagysága, kit az egész Ázsia és a világ tisztel.

28 Mikor pedig ezeket hallották, és haraggal megtelének, kiáltnak vala, mondván: Nagy az Efézusi Diána!

29 És betelék az egész város háborúsággal, és egy akarattal a színházba rohanának, megfogván Gájust és Aristárkhust, kik Macedóniából valók és Pálnak útitársai valának. ApCsel 20,4; 27,2; Kol 4,10; Filem 24

30 Pál pedig mikor a nép közé akara menni, nem ereszték őt a tanítványok.

31 És az ázsiai főpapok közül is némelyek, kik barátai valának néki, küldvén őhozzá, kérék, hogy ne menjen a színházba.

32 Már most ki egyet, ki mást kiáltoz vala, mert a népgyűlés összezavarodott volt, és a többség nem tudta, miért gyűltek össze.

33 A sokaság közül pedig előállaták Alekszándert, minthogy előre tuszkolták őt a zsidók. Alekszánder pedig kezével intvén, védekezni akara a nép előtt.

34 Megismervén azonban, hogy zsidó, egy kiáltás tört ki mindnyájukból, mintegy két óra hosszáig kiáltozván: Nagy az Efézusi Diána!

35 Miután pedig a városi jegyző lecsendesítette a sokaságot, monda: Efézusbeli férfiak, ugyan kicsoda az az ember, aki ne tudná, hogy Efézus városa a nagy Diána istenasszonynak és a Jupitertől esett képnek templomőrzője?

36 Mivelhogy azért ezeknek senki ellene nem szólhat, szükség, hogy megcsendesedjetek, és semmi vakmerő dolgot ne cselekedjetek.

37 Mert idehoztátok ez embereket, kik sem nem szentségrontók, sem a ti istenasszonyotok ellen káromlást nem szóltak.

38 Ha tehát Demeternek és a hozzátartozó mesterembereknek valaki ellen panaszuk van, törvényszékek vannak, és tiszttartók vannak: pereljenek egymással.

39 Ha pedig egyéb dolgok felől van valami panasztok, a törvényes népgyűlésen majd elintéztetik.

40 Mert félő, hogy lázadással vádoltatunk a mai napért, mivelhogy semmi ok sincs, amellyel számot tudnánk adni ezért a csődületért. És ezeket mondván, feloszlatá a gyűlést.