APOSTOLOK CSELEKEDETEI

20. fejezet

Pál tovább utazik Macedóniába és Görögországba, majd ismét Kisázsiába

1 Minekutána pedig megszűnt a háborúság, magához híván Pál a tanítványokat és tőlük búcsút vévén, elindula, hogy Macedóniába menjen. ApCsel 19,21

2 Miután pedig azokat a tartományokat eljárta, és intette őket bő beszéddel, Görögországba méne.

3 És ott töltött három hónapot. És mivelhogy a zsidók lest hánytak néki, amint Szíriába készült hajózni, úgy végezé, hogy Macedónián át tér vissza. ApCsel 19,21

4 Kíséré pedig őt Ázsiáig a béreai Sopater, a thessalonikabeliek közül pedig Aristárkhus és Sekundus és a derbei Gájus és Timótheus, ázsiabeliek pedig: Tikhikus és Trofimus. 1Kor 16,3-4; 2Kor 8,18-19; Róm 16,21; ApCsel 19,29; Kol 4,7; Ef 6,21; 2Tim 4,12; Tit 3,12; ApCsel 21,29; 2Tim 4,20

5 Ezek előremenvén, megvárának minket Troászban.

6 Mi pedig a kovásztalan kenyerek napjai után kievezénk Filippiből, és menénk őhozzájuk Troászba öt nap alatt; hol hét napot tölténk. 2Móz 12,15.18

Pál feltámasztja Eutikhust

7 A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére, Pál prédikál vala nékik, mivelhogy másnap el akara menni, és a tanítást megnyújtá éjfélig. ApCsel 2,42.46

8 Vala pedig elegendő szövétnek* abban a felházban, ahol egybe valának gyülekezve.

9 Egy Eutikhus nevű ifjú pedig ül vala az ablakban, mély álomba merülve. És mivelhogy Pál sok ideig prédikála, elnyomatván az álom által, aláesék a harmadik rendházból, és halva véteték föl.

10 Pál pedig alámenvén, reáborula, és magához ölelve monda: Ne háborogjatok, mert a lelke benne van. 1Kir 17,21.22; 2Kir 4,34

11 Azután fölméne, és megszegé a kenyeret és evék, és sokáig, mind virradatig beszélgetvén, úgy indula el.

12 Felhozák pedig az ifjat elevenen, és felette igen megvigasztalódának.

13 Mi pedig előremenvén a hajóra, Assusba evezénk, ott akarván fölvenni Pált, mert így rendelkezett, ő maga gyalog akarván jőni.

14 Mikor pedig Assusban összetalálkozott velünk, felvévén őt, menénk Mitilénébe.

15 És onnét elevezvén, másnap eljutánk Khius ellenébe, a következőn pedig áthajózánk Sámusba, és Trogilliumban megszállván, másnap mentünk Milétusba.

16 Mert elvégezé Pál, hogy Efézus mellett elhajózik, hogy ne kelljen néki időt múlatni Ázsiában, mert siet vala, hogyha lehetne néki, pünkösd napjára Jeruzsálemben legyen.

Pál búcsúja az efézusi gyülekezet véneitől

17 Milétusból azonban küldvén Efézusba, magához hívatá a gyülekezet véneit. ApCsel 14,23

18 Mikor pedig hozzá mentek, monda nékik: Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva, melyen Ázsiába jöttem, mint viseltem magamat tiköztetek az egész idő alatt:

19 szolgálván az Úrnak teljes alázatossággal és sok könnyhullatás és kísértetek közt, melyek énrajtam a zsidóknak utánam való leselkedése miatt estek. 1Kor 4,11-13; 15,32; 16,9; 2Kor 1,8-9; ApCsel 21,27; 2Kor 11,26

20 Hogy semmitől sem vonogattam magamat, ami hasznos, hogy hirdessem néktek, és tanítsalak titeket nyilvánosan és házanként.

21 Bizonyságot tévén mind zsidóknak, mind görögöknek az Istenhez való megtérés és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit felől. ApCsel 14,15; 26,20; 1Thessz 1,9.10; ApCsel 16,31; 19,4

22 És most íme, én a Lélektől kényszerítve megyek Jeruzsálembe, nem tudván, mik következnek ott énreám.

23 Kivéve, hogy a Szentlélek városonként bizonyságot tesz, mondván, hogy énreám fogság és nyomorúság következik. ApCsel 21,4.11

24 De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról. Fil 2,17; ApCsel 21,13; ApCsel 9,15; Gal 1,15.16

25 És most ímé, én tudom, hogy nem látjátok többé az én orcámat ti mindnyájan, kik között általmentem, prédikálván az Istennek országát.

26 Azért bizonyságot teszek előttetek a mai napon, hogy én mindeneknek vérétől tiszta vagyok. Ez 3,18.19

27 Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek az Istennek teljes akaratát.

28 Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szentlélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett! 1Tim 4,16; 1Pt 5,2.3; Tit 2,14; 1Pt 1,18-19

29 Mert én tudom azt, hogy az én eltávozásom után jőnek tiközétek gonosz farkasok, kik nem kedveznek a nyájnak. Mt 7,15

30 Sőt ti magatok közül is támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat maguk után vonják.

31 Azért vigyázzatok, megemlékezvén arról, hogy én három esztendeig éjjel és nappal meg nem szűntem könnyhullatással inteni mindenkit! ApCsel 19,8.10.22

32 És most, atyámfiai, ajánllak titeket az Istennek és az ő kegyelmessége igéjének, aki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek közt. ApCsel 26,18; Ef 1,18; Kol 1,12

33 Senkinek ezüstjét, vagy aranyát, vagy ruháját nem kívántam. 1Sám 12,3

34 Sőt magatok tudjátok, hogy a magam szükségeiről és a velem valókról ezek a kezek gondoskodtak. ApCsel 18,3; 1Thessz 2,9; 2Thessz 3,8; 1Kor 4,12; 9,12.15; 2Kor 11,7-9; 12,13-18

35 Mindenestől megmutattam néktek, hogy ily módon munkálkodva kell az erőtlenekről gondot viselni, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondá: Jobb adni, mint venni. 2Thessz 3,7-9

36 És mikor ezeket mondotta, térdre esve imádkozék mindazokkal egyben.

37 Mindnyájan pedig nagy sírásra fakadtak, és Pálnak nyakába borulva csókolgaták őt.

38 Keseregve kiváltképpen azon a szaván, amelyet mondott, hogy többé az ő orcáját nem fogják látni. Aztán elkísérték őt a hajóra.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában