Jeremiás

10. fejezet

A bálványokat és bálványimádókat az élő Isten elpusztítja, de a maga népét mértékkel fenyíti

1 Halljátok meg a szót, amit az Úr szól néktek, Izráel háza!

2 Ezt mondja az Úr: A pogányok útját el ne tanuljátok, és az égi jelektől ne féljetek, mert a pogányok félnek azoktól! 3Móz 18,3.4

3 Mert a népek bálványai csupa hiábavalóság, hiszen az erdő fájából vágják azt, ácsmester kezei készítik bárddal. Ésa 40,19.20; 41,24; Hós 4,12

4 Ezüsttel és arannyal megékesíti azt, szegekkel és pörölyökkel megerősítik, hogy le ne essék.

5 Olyanok, mint az egyenes pálmafa, és nem beszélnek. Viszik-hordják őket, mert mozdulni nem tudnak. Ne féljetek tőlük, mert nem tehetnek rosszat, de jót tenni se képesek! Zsolt 115,5

6 Nincs hozzád hasonló, Uram! Nagy vagy, és nagy a te neved a te hatalmadért! Zsolt 86,8.10

7 Ki ne félne tőled, nemzetek királya? Bizony tiéd a tisztelet, mert a nemzetek minden bölcse közt és azok minden országában sincs hozzád hasonló! Jel 15,4

8 Mind egyig balgatagok és bolondok, hiábavalóságokra tanít, fa az. Hab 2,18

9 Társisból hozott lapított ezüst és Ofirból való arany, az ácsnak és az ötvös kezének munkája, öltözetük kék és piros bíbor, mesterek munkája valahány. Ez 16,18

10 De az Úr igaz Isten, élő Isten ő, és örökkévaló király. Az ő haragja előtt reszket a föld, és a nemzetek nem szenvedhetik el az ő felindulását. Zsolt 10,16; Hab 3,5-12; Zsolt 18,8

11 (Mondjátok meg hát nékik: Az istenek, akik az eget és földet nem alkották, el fognak veszni e földről és az ég alól.)

12 Ő teremtette a földet az ő erejével, ő alkotta a világot az ő bölcsességével, és ő terjesztette ki az egeket az ő értelmével. 1Móz 1,1-31

13 Szavára vízzúgás támad az égben, és felhők emelkednek fel a föld határairól, villámlásokat készít az esőnek, és kihozza a szelet az ő rejtekhelyéből. Zsolt 18,14-16

14 Minden ember bolonddá lett, tudomány nélkül, minden ötvös megszégyenül az ő öntött képével, mert hazugság az ő öntése, és nincsen azokban lélek. Jer 51,17

15 Hiábavalók azok, nevetségre való munka, elvesznek az ő megfenyíttetésük idején. Ésa 19,1

16 Nem ilyen a Jákób része, mint ezek, mert a mindenség alkotója ő, és Izráel az ő örökségének pálcája, Seregek Ura az ő neve! 5Móz 32,31; Zsolt 16,5; 74,2

17 Gyűjtsd össze a földről a te áruidat, aki erősített városban lakozol!

18 Mert ezt mondja az Úr: Ímé, én elvetem ezúttal e föld lakosait, és megsanyargatom őket, hogy megtaláljanak.

19 Jaj nékem az én romlásom miatt, gyógyíthatatlan az én sebem! De azt mondom mégis: Bizony ilyen az én vereségem, és szenvedem azt! Jer 14,18.19

20 Sátorom elpusztíttatott, köteleim mind elszakadoztak, fiaim elszakadtak tőlem, és odavannak ők, nincs többé, aki kifeszítse sátoromat, és felvonja kárpitjaimat.

21 Mert oktalanok voltak a pásztorok, és nem keresték az Urat, ezért nem lettek szerencsésekké, és minden nyájuk szétszóratott. Jer 8,7

22 A hír hangja, ímé, megjött, és nagy zúgás kél észak földje felől, hogy pusztává tegyék Júdának városait, és sakálok tanyájává. Jer 4,6; Jer 9,11

23 Tudom, Uram, hogy az embernek nincs hatalmában az ő útja, és egyetlen járókelő sem teheti, hogy irányozza a maga lépését! Péld 16,9

24 Fenyíts meg engem, Uram, de mértékkel, nem haragodban, hogy szét ne morzsolj engem! Ésa 27,8; Zsolt 6,2

25 Öntsd ki haragodat ama nemzetekre, amelyek nem ismernek téged, és ama nemzetségekre, amelyek nem hívják segítségül a te nevedet! Mert megették Jákóbot, bizony megették őt, és elemésztették őt, és lakóhelyét elpusztították. Zsolt 79,6

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában