MÓZES II. KÖNYVE

34. fejezet

Új törvénytáblák

1 És monda az Úr Mózesnek: Vágj két kőtáblát, hasonlókat az előbbiekhez, hogy írjam fel azokra azokat a szavakat, amelyek az előbbi táblákon voltak, amelyeket széttörtél! 2Móz 32,16.19

2 És légy készen reggelre, és jöjj fel reggel a Sínai-hegyre, és állj ott előmbe a hegy tetején!

3 De senki veled fel ne jöjjön, és senki ne mutatkozzék az egész hegyen, juhok és barmok se legeljenek a hegy környékén! 2Móz 19,12.13

4 Vágott azért két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, és felkelvén reggel, felméne Mózes a Sínai-hegyre, amint az Úr parancsolta néki, és kezébe vevé a két kőtáblát.

Az Úr megjelenése

5 Az Úr pedig leszálla felhőben, és ott álla ővele, és nevén kiáltá az Urat: 2Móz 33,19

6 És az Úr elvonula őelőtte, és kiálta: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú.

7 Aki irgalmas marad ezeríziglen, megbocsát hamisságot, vétket és bűnt, de nem hagyja a bűnöst büntetlenül, megbünteti az atyák álnokságát a fiakban, és a fiak fiaiban harmad- és negyedíziglen. 2Móz 20,6; Jer 32,18

8 És Mózes nagy sietséggel földre borula, és lehajtá fejét.

9 És monda: Uram, ha előtted kedvet találtam, kérlek, járjon az Úr velünk, mert keménynyakú nép ez! Kegyelmezz a mi vétkeinknek és gonoszságunknak, és fogadj minket örökségeddé! Zak 2,12

A szövetség megújítása

10 Ő pedig monda: Ímé, szövetséget kötök. A te egész néped előtt csudákat teszek, amilyenek nem voltak az egész földön, sem a népek között, és meglátja az egész nép, amely között te vagy, az Úrnak cselekedeteit. Mert csudálatos az, amit én cselekszem veled. Józs 10,12.13

11 Jegyezd meg magadnak, amit ma parancsolok néked! Ímé, kiűzöm előled az emoreust, kananeust, khittheust, perizeust, khivveust, jebuzeust.

12 Vigyázz magadra, nehogy szövetséget köss annak a földnek lakosaival, amelybe bemégy, hogy botránkozásra ne legyen közötted! 2Móz 23,32.33; 5Móz 7,2

13 Hanem oltáraikat rontsátok el, törjétek össze bálványaikat, és vágjátok ki berkeiket!

14 Mert nem szabad imádnod más istent, mert az Úr, akinek neve féltőn szerető, féltőn szerető Isten ő.

15 Hogy valamiképpen szövetséget ne köss annak a földnek lakosaival, hogy amikor isteneiket követvén paráználkodnak, és áldoznak az ő isteneiknek, és meghívnak téged, egyél az ő áldozatukból!

16 És feleséget ne végy az ő leányaik közül a te fiaidnak, hogy mikor paráználkodnak az ő leányaik, isteneiket követvén, a te fiaidat is paráználkodásra vigyék, az ő isteneiket követvén! 1Kir 11,2

17 Ne csinálj magadnak öntött isteneket!

18 A kovásztalan kenyér ünnepét megtartsad: hét nap egyél kovásztalan kenyeret, amint megparancsoltam néked, az Abib hónap ideje alatt, mert Abib hónapban jöttél ki Egyiptomból. 2Móz 12,15; 23,15

19 Mindaz, ami az anyja méhét megnyitja, enyém legyen, és minden hímbarmod is, amely a te tehenednek vagy juhodnak első fajzása. 2Móz 13,2

20 De a szamárnak első vemhét juhon váltsd meg; ha pedig nem váltod, szegd nyakát! Fiaid közül minden elsőszülöttet megválts, és ne jöjjön üresen előmbe senki! 2Móz 13,13.15; 5Móz 16,16

21 Hat napon munkálkodjál, a hetedik napon pedig pihenj, szántás és aratás idején is pihenj!

22 A hetek ünnepét is megtartsd a búza zsengének aratásakor meg a betakarás ünnepét is az esztendő végén! 2Móz 23,16

23 Háromszor esztendőnként minden férfiú jelenjen meg az Úrnak, Izráel Ura Istenének színe előtt! 5Móz 16,16

24 Mert kiűzöm a népeket előled, és kiszélesítem határodat, és senki nem kívánja meg a te földedet, mikor felmégy, hogy a te Urad, Istened előtt megjelenjél esztendőnként háromszor.

25 Áldozatom vérét ne ontsd ki kovász mellett, és a húsvét ünnepének áldozatja ne maradjon meg reggelig! 2Móz 23,18

26 Földed zsengéiből az elsőt vidd fel az Úrnak, a te Istenednek házába! Ne főzz gödölyét az anyja tejében! 2Móz 23,19; 5Móz 26,2

27 És monda az Úr Mózesnek: Írd fel ezeket a szavakat, mert ezeknek a szavaknak értelme szerint kötöttem szövetséget veled és Izráellel.

28 És ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel. Kenyeret nem evett, vizet sem ivott. És felírá a táblákra a szövetség szavait, a tíz parancsolatot. 2Móz 24,18; 5Móz 9,9.18; 2Móz 31,18

Mózes arca fénylik

29 És lőn, amikor Mózes a Sínai-hegyről leszálla (a Mózes kezében vala a bizonyság két táblája, mikor a hegyről leszálla), Mózes nem tudta, hogy az ő orcájának bőre sugárzik, mivelhogy Ővele szólott.

30 És amint Áron és az Izráel minden fiai meglátták Mózest, hogy az ő orcájának bőre sugárzik, féltek közelíteni hozzá. 2Kor 3,7

31 Mózes pedig megszólítá őket, és Áron és a gyülekezetnek fejei mind hozzámenének, és szóla velük Mózes.

32 Azután az Izráel fiai is mind hozzájárulának, és megparancsolá nékik mindazt, amit az Úr mondott néki a Sínai- hegyen.

33 Mikor pedig elvégezte Mózes velük a beszédet, leplet tőn orcájára. 2Kor 3,13

34 És mikor Mózes az Úr elébe méne, hogy vele szóljon, levevé a leplet, míg kijőne. Kijövén pedig, elmondá az Izráel fiainak, ami parancsot kapott.

35 És az Izráel fiai láták a Mózes orcáját, hogy sugárzik a Mózes orcájának bőre; és Mózes a leplet ismét orcájára borítá, mígnem beméne, hogy Ővele szóljon.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában