PÁL I. LEVELE A KORINTHUSBELIEKHEZ

2. fejezet

Az apostolok nem akarnak másról tudni, csak Jézus Krisztust, aki megfeszíttetett

1 Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással avagy bölcsességgel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét. 1Kor 1,17; 2Pt 1,16

2 Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak tiköztetek, mint a Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettről. Gal 6,14; 1Kor 1,23

3 És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg tiköztetek. ApCsel 18,1.9; ApCsel 18,1-3

4 És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcsességnek hitető beszédiben állott, hanem léleknek és erőnek megmutatásában, 1Kor 1,17

5 hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Istennek erején nyugodjék. Ef 1,17.19; 1Thessz 1,5; 2Kor 4,7

6 Bölcsességet pedig a tökéletesek között szólunk, ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcsességét,

7 hanem Istennek titkon való bölcsességét szóljuk, azt az elrejtettet, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre, Zsolt 51,8; Róm 16,25

8 melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát. Zsolt 24,8.9; ApCsel 3,15.17

9 Hanem amint meg van írva: Amiket szem nem látott, fül nem hallott, és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek. Ésa 64,3

10 Nékünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is. Mt 13,11; Jn 14,26; 1Jn 2,27

11 Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanem ha az embernek lelke, amely őbenne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanem ha az Istennek Lelke.

12 Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket, hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nékünk.

13 Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcsesség tanít, hanem amelyekre a Szentlélek tanít, lelkiekhez lelkieket szabván. 1Kor 1,17; 2Pt 1,16

14 Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait, mert bolondságok néki, meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen ítéltetnek meg. Róm 8,7; 1Kor 1,23

15 A lelki ember azonban mindent megítél, de ő senkitől sem ítéltetik meg. Péld 28,5

16 Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná őt? Bennünk pedig Krisztus értelme van. Róm 11,34; Fil 2,5; Mt 28,19.20

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában