JÁNOS JELENÉSEKRŐL
20. fejezet
A sátán ezer évre megkötöztetik: az első feltámadás
1 És láték egy angyalt leszállani a mennyből, akinél vala a mélységnek kulcsa és egy nagy lánc a kezében. Jel 9,1
2 És megfogá a sárkányt, azt a régi kígyót, aki az ördög és Sátán, és megkötözé azt ezer esztendőre. Jel 12,9; 2Pt 2,4
3 És veté őt a mélységbe, és bezárá azt, és bepecsételé őfelette, hogy többé el ne hitesse a népeket, míg betelik az ezer esztendő; azután el kell néki oldoztatni egy kevés időre.
4 És láték királyi székeket, és leülének azokra, és adaték nékik ítélettétel. És látám azoknak lelkeit, akiknek fejüket vették a Jézus bizonyságtételéért és az Isten beszédéért, és akik nem imádták a fenevadat, sem annak képét, és nem vették annak bélyegét homlokukra és kezeikre; és éltek és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig. 1Kor 6,2; Jel 1,9; 6,9; 19,10; Jel 13,12.16; Róm 8,17
5 A többi halottak pedig meg nem elevenedének, mígnem betelik az ezer esztendő. Ez az első feltámadás.
6 Boldog és szent, akinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak, hanem lesznek az Istennek és a Krisztusnak papjai, és uralkodnak ővele ezer esztendeig. Jel 2,11; Jel 1,6; 5,10; 1Pt 2,5.9; Ésa 61,6
7 És mikor eltelik az ezer esztendő, a Sátán eloldatik az ő fogságából. Jel 20,3
8 És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévő népeket, a Gógot és a Mágógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, akiknek száma, mint a tenger fövenye. Ez 38,2; Jel 16,14
9 És feljövének a föld szélességére, és körülvevék a szentek táborát és a szeretett várost, és Istentől a mennyből tűz szálla alá, és megemészté azokat.
10 És az ördög, aki elhitette őket, vetteték a tűz és kénkő tavába, ahol van a fenevad és a hamis próféta, és kínoztatnak éjjel és nappal örökkön-örökké. Jel 19,20
11 És láték egy nagy fehér királyi széket és a rajta ülőt, akinek tekintete elől eltűnék a föld és az ég, és helyük nem találtaték.
12 És látám a halottakat: nagyokat és kicsinyeket állani az Isten előtt, és könyvek nyittatának meg, majd egy más könyv nyittaték meg, amely az életnek könyve, és megítéltetének a halottak azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint. Dán 7,10; Jel 3,5; 13,8; 21,27; 2Móz 32,32; Zsolt 69,29; Fil 4,3; Jel 2,23; 22,12; Zsolt 62,13; Jer 17,10; 32,19; Mt 16,27; Róm 2,6; 1Kor 3,8; 2Kor 5,10
13 És a tenger kiadá a halottakat, akik őbenne voltak, és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, akik őnáluk voltak, és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint.
14 A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava. 1Kor 15,26.54.55; Jel 19,20; Jel 2,11; 21,8
15 És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték.