Jeremiás mezőt vesz a Babilonból való visszajövetel jeléül

1 Az a szó, amelyet szóla az Úr Jeremiásnak, Sedékiásnak, a Júda királyának tizedik esztendejében: Ez az esztendő a Nabukodonozor tizennyolcadik esztendeje.

2 És akkor megszállotta vala a babiloni király serege Jeruzsálemet, és Jeremiás próféta elzárva vala a tömlöcnek pitvarában,* amely a Júda királyának házában vala.

3 Mert Sedékiás, a Júda királya záratta be őt, mondván: Miért prófétálsz te, ezt mondván: Ezt mondta az Úr: Ímé, én e várost a babiloni király kezébe adom, és beveszi azt?

4 És Sedékiás, a Júda királya, meg nem menekszik a káldeusok kezéből, hanem a babiloni király kezébe adatik, és ennek szája szól amannak szájával, és ennek szemei látják amannak szemeit. Jer 34,3; 2Kir 25,6.7

5 És Babilonba viszi Sedékiást, és ott lesz mindaddig, míg meg nem látogatom őt – azt mondja az Úr –, hogyha hadakoztok a káldeusok ellen, nem lesz jó dolgotok.

6 És monda Jeremiás: Szólott az Úr nékem, ezt mondván:

7 Ímé, Hanameél, Sallumnak, a te nagybátyádnak fia hozzád megy, mondván: Vedd meg az én mezőmet, amely Anatótban van, mert téged illet vér szerint, hogy megvegyed.

8 Eljöve azért hozzám Hanameél, az én nagybátyámnak fia, az Úr beszéde szerint a tömlöc pitvarához, és monda nékem: Kérlek, vedd meg az én mezőmet, amely Anatótban, a Benjámin földjén van, mert téged illet, mint örököst, és tereád néz vér szerint is, vedd meg hát magadnak. Akkor észrevevém, hogy az Úr szava ez. Jer 1,1

9 Azért megvevém Hanameéltől, az én nagybátyámnak fiától a mezőt, amely Anatótban van, és kifizettem néki a pénzt, tizenhét ezüst siklust.

10 És beírám levélbe, és megpecsétlém, és tanúkat is állíték, és megmérém a pénzt mérlegen.

11 Ezután kezembe vevém a vétel felől való levelet, amely meg vala pecsételve a parancsolat és törvények szerint, és a közönséges levelet is.

12 És a vétel felől való levelet odaadám Báruknak, a Néria fiának, aki Mahásiás fia vala, Hanameélnek, az én nagybátyám fiának szemei előtt és a tanúk szemei előtt, akik be valának írva a vétel felől való levélbe, mindama júdaiak szemei előtt, akik ülnek vala a tömlöc pitvarában.

13 És parancsolék Báruknak azok szemei előtt, mondván:

14 Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Vedd fel e leveleket, ezt a vételi levelet, mind a bepecsételtetett, mind a közönséges levelet, és tedd azokat cserépedénybe, hogy sok ideig elálljanak.

15 Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Még házakat, mezőket és szőlőket fognak venni e földön.

Jeremiás imádkozik, és megismétli az isteni ígéretet Izráel megváltásáról

16 És könyörgék az Úrnak, miután odaadám a vétel felől való levelet Báruknak, a Néria fiának, mondván:

17 Ah, ah, Uram, Isten! Ímé, te teremtetted a mennyet és földet a te nagy hatalmaddal és a te kiterjesztett karoddal, és semmi sincs lehetetlen előtted!

18 Aki irgalmasságot cselekszel ezeríziglen, és aki az atyák bűnéért az ő fiaik keblében fizetsz meg őutánuk, te nagy Isten, te hatalmas, akinek neve Seregek Ura! 2Móz 34,7

19 Nagy tanácsú és hatalmas cselekedetű, akinek szemei jól látják az emberek fiainak minden útjait, hogy kinek-kinek megfizess az ő útjai szerint, és az ő cselekedeteinek gyümölcse szerint. Ésa 28,29; Jób 34,21

20 Aki jeleket és csudákat tettél Egyiptom földjén, és mind e napig mind Izráel földjén, mind az embereken, és nevet szerzettél magadnak, amint ez mai nap is megvan.

21 És kihoztad a te népedet, az Izráelt Egyiptom földjéből jelekkel és csudákkal és hatalmas kézzel és kinyújtott karral és nagy rettegtetéssel. 2Sám 7,23

22 És nékik adtad e földet, amely felől megesküdtél az ő atyáiknak, hogy adsz nékik tejjel és mézzel folyó földet.

23 És bementek és birtokolták azt, mindazáltal nem hallgattak a te szódra, és nem jártak a te törvényeidben, amiket parancsoltál nékik, hogy megcselekedjék, azokból semmit sem cselekedtek, azért mind e gonoszt rájuk borítottad.

24 Ímé, a sáncok a városhoz érnek, hogy bevegyék azt, és e város odaadatik a káldeusok kezébe, akik megostromolják ezt fegyverrel, éhséggel és döghalállal. És amit szólottál, meglett, ímé, látod is. 5Móz 28,25-29.49-53

25 És mégis azt mondottad, Uram, Isten, nékem: Végy magadnak mezőt pénzen, és legyenek tanúid felőle, holott a város a káldeusok kezébe adatik!

26 És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván:

27 Ímé, én az Úr, Istene vagyok minden testnek. Vajon van-é valami lehetetlen nékem? 4Móz 16,22

28 Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én odaadom e várost a káldeusok kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe, hogy bevegye azt.

29 És bemennek a káldeusok, akik ostromolják e várost, és e várost felgyújtják tűzzel, és felégetik azt, és a házakat is, amelyeknek tetején füstöltek a Baálnak, és áldoztak idegen isteneknek, hogy engem haragra ingereljenek. 2Kir 23,12

30 Mert Izráel fiai és Júda fiai ifjúságuktól fogva csak azt cselekedték, ami gonosz az én szemeim előtt, és az Izráel fiai csak haragra gerjesztettek engem az ő kezeik cselekedeteivel – azt mondja az Úr.

31 Mert csak bosszúságomra és búsulásomra volt e város attól a naptól fogva, amelyen építették azt, mind ez ideig, úgyhogy el kell azt törlenem az én színem elől.

32 Az Izráel fiainak és a Júda fiainak minden bűnéért, amelyet cselekedtek, hogy felháborítsanak engem, ők maguk, az ő királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik és Júda vitézei és Jeruzsálem polgárai.

33 És háttal fordultak felém és nem arccal, és tanítottam őket jó reggel, és noha tanítottam őket, nem voltak készek az intés befogadására. Jer 2,27; 2Krón 36,15.16

34 Sőt az ő utálatosságaikat behelyezték a házba, amely az én nevemről neveztetik, hogy megfertőztessék azt. 2Kir 21,7

35 És magaslatokat emeltek a Baálnak a Ben-Hinnom völgyében, hogy megáldozzák fiaikat és leányaikat a Moloknak, amit nem parancsoltam nékik, és még csak nem is gondoltam, hogy ez utálatosságot megcselekedjék, hogy Júdát vétekre vigyék. 2Kir 23,10; Zsolt 106,37.38

36 És most azért – azt mondja az Úr, Izráel Istene – e városnak, amely felől ti mondjátok: Odaadatik a babiloni király kezébe, fegyver, éhség és döghalál miatt.

37 Ímé, én összegyűjtöm őket mindama földekről, amelyekre kiűztem őket haragomban, felgerjedésemben és nagy bosszankodásomban, és visszahozom őket e helyre, és lakni hagyom őket bátorságban.

38 És népemmé lesznek nékem, én pedig nékik Istenük leszek. Jer 24,7

39 És adok nékik egy szívet és egy utat, hogy mindenkor engem féljenek, hogy jól legyen dolguk nékik és az ő fiaiknak őutánuk. Ez 11,19; 18,30.31

40 És örökkévaló szövetséget kötök velük, hogy nem fordulok el tőlük és a velük való jótéteménytől, és az én félelmemet adom az ő szívükbe, hogy el ne távozzanak tőlem.

41 És örvendezek bennük, ha jót cselekedhetem velük, és biztosan beplántálhatom őket e földbe, teljes szívvel és teljes lélekkel. 5Móz 28,63; Ám 9,15

42 Mert ezt mondja az Úr: Amiképpen ráhoztam e népre mind e nagy veszedelmet, azonképpen hozom rájuk mindazt a jót, amiket én őfelőlük mondok.

43 És vesznek még mezőt e földön, amely felől ti ezt mondjátok: Pusztaság ez emberek nélkül, barmok nélkül, és odaadatik a káldeusok kezébe.

44 Pénzen vesznek mezőket, és beírják a levélbe, és megpecsételik, és tanúkat állítanak a Benjámin földjén, Jeruzsálem környékén és Júda városaiban, a hegyi városokban és a síkföldi városokban és a dél felé való városokban, mert visszahozom az ő foglyaikat – azt mondja az Úr. Jer 29,10; Ám 9,14