Dániel álma a négy világbirodalomról és az emberfia örökkévaló országáról

1 Belsazárnak, a babiloni királynak első esztendejében álmot láta Dániel és fejének látásait az ő ágyában. Az álmot akkor följegyzé, a dolog velejét elmondá. Dán 5

2 Szóla Dániel, és monda: Látám az én látásomban éjszaka, és ímé, az égnek négy szele háborút támaszta a nagy tengeren.

3 És négy nagy állat jöve fel a tengerből, egyik különböző a másiktól.

4 Az első olyan, mint az oroszlán, és sasszárnyai valának. Nézém, míg szárnyai kitépettek, és felemelteték a földről, és mint valami ember, lábra állíttaték, és emberi szív adaték néki.

5 És ímé, más állat, a második, hasonló a medvéhez, és kele egyik oldalára, és három oldalborda vala szájában fogai között, és így szólának néki: Kelj fel, és egyél sok húst!

6 Ezután látám, és ímé, egy másik, olyan, mint a párduc, és négy madárszárnya vala a hátán, és négy feje vala az állatnak, és hatalom adaték néki.

7 Ezek után látám éjszakai látásokban, és ímé, negyedik állat, rettenetes és iszonyú és rendkívül erős, nagy vasfogai valának, falt és zúzott, és a maradékot lábaival összetaposta, és ez különbözék mindazoktól az állatoktól, amelyek előtte valának, és tíz szarva vala néki.

8 Mialatt a szarvakat szemlélém, ímé, másik kicsiny szarv növekedék ki azok között, és három az elébbi szarvak közül kiszakasztaték őelőtte, és ímé, emberszemekhez hasonló szemek valának ebben a szarvban, és nagyokat szóló száj.

9 Nézém, míg királyi székek tétetének, és az öregkorú leüle, ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú. Széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz.

10 Tűzfolyam foly és jő vala ki az ő színe felől. Ezerszer ezren szolgálának néki, és tízezerszer tízezren állának előtte. Ítélők ülének le, és könyvek nyittatának meg. Jel 5,11; Jel 20,12

11 Nézém akkor a nagyzó beszédek hangja miatt, amelyeket a szarv szóla. Nézém, míg megöleték az az állat, és az ő teste elvesze, és tűzbe vetteték megégetésre.

12 A többi állatoktól is elvéteték az ő hatalmuk, de ideig-óráig tartó élet adaték nékik. Dán 12,7

13 Látám éjszakai látásokban, és ímé, az égnek felhőiben mint valami emberfia jőve, és méne az öregkorúhoz, és eleibe vivék őt.

14 És ada néki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv néki szolgála. Az ő hatalma örökkévaló hatalom, amely el nem múlik, és az ő országa meg nem rontatik. Dán 2,44

15 Megrendülék én, Dániel, az én lelkemben ezek miatt, és fejem látásai megháborítának engem. Dán 2,3; 4,2; 5,6

16 Odamenék egyhez az ott állók közül, és bizonyosat kérék tőle mindezek felől, és szóla nékem, és e dolognak értelmét tudatá velem:

17 Ezek a nagy állatok, mik négyen voltak, négy király, akik támadnak e földön.

18 De a magasságos egeknek szentjei veszik majd az országot, és bírják az országot örökké és örökkön örökké.

19 Akkor bizonyosat kívánék tudni a negyedik állat felől, amely különbözék mindamazoktól, és rendkívül rettenetes vala. Vasfogai és érckörmei valának, falt és zúzott, és a maradékot lábaival összetaposta.

20 A tíz szarv felől is, amelyek a fején valának, és afelől, amely utóbb növekedék, és három esék ki előle. És ennek a szarvnak szemei valának, és nagyokat szóló szája, termete is nagyobb a társaiénál.

21 Látám, hogy ez a szarv hadakozék a szentek ellen, és legyőzé őket.

22 Mígnem eljöve az öregkorú, és az ítélet adaték a magasságos egek szentjeinek. És az idő eljöve, és elvevék az országot a szentek.

23 Így szóla: A negyedik állat negyedik ország lesz e földön, amely különb lesz minden országnál, és megeszi az egész földet, és eltapodja és szétzúzza azt.

24 A tíz szarv pedig ez: Ebből az országból tíz király támad, és más támad utánuk, és az különb lesz, mint az előbbiek, és három királyt fog megalázni.

25 És sokat szól a Felséges ellen, és a magasságos egek szentjeit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt. És az ő kezébe adatnak ideig, időkig és félidőig. Dán 11,36

26 De ítélők ülnek, és az ő hatalmát elveszik, hogy megrontassék és végleg elvesszen.

27 Az ország pedig és a hatalom és az egész ég alatt levő országok nagysága átadatik a magasságos egek szentjei népének. Az ő országa örökkévaló ország, és minden hatalmasság néki szolgál és engedelmeskedik. Dán 4,10

28 Itt vége lőn a beszédnek. Engemet, Dánielt pedig az én gondolatim igen megrettentének, és az én ábrázatom elváltozék rajtam, de e beszédet megtartám szívemben.