Csendes reménység Istenben. Az emberek hiábavalósága

1 Az éneklőmesternek, Jedutun szerint, Dávid zsoltára. 1Krón 16,41

2 Csak Istenben nyugszik meg lelkem, tőle van az én szabadulásom. 2Sám 8,14

3 Csak ő az én kősziklám és szabadulásom, ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg felettébb.

4 Meddig támadtok még egy ember ellen, meddig törtök ellene valamennyien, mint meghanyatlott fal és dűlő kerítés ellen?

5 Csak arról tanácskoznak, mi módon vessék őt le méltóságából. Szeretik a hazugságot, szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. Szela.

6 Csak Istenben nyugodjál meg lelkem, mert tőle van reménységem.

7 Csak ő az én kősziklám és szabadulásom, ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg. Zsolt 125,1; Péld 18,10

8 Istennél van szabadulásom és dicsőségem; az én erős kősziklám, az én menedékem Istenben van. Zsolt 61,4

9 Bízzatok őbenne mindenkor, ti, népek, öntsétek ki előtte szíveteket; Isten a mi menedékünk. Szela.

10 Bizony hiábavalók a közembernek fiai, és hazugok a főembernek fiai, ha mérőserpenyőbe vettetnek, mind alábbvalók a semminél.

11 Ne bízzatok zsarolt javakban, és rablott jószággal ne kevélykedjetek; a vagyonban, ha nő, ne bizakodjatok! Jób 31,24.25

12 Egyszer szólott az Isten, kétszer hallottam ugyanazt, hogy a hatalom az Istené.

13 Tiéd, Uram, a kegyelem is. Bizony te fizetsz meg mindenkinek az ő cselekedete szerint.