JÁNOS JELENÉSEKRŐL
1. fejezet
Előszó és köszöntés
1 Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, amiknek meg kell lenniük hamar. Ő pedig elküldvén azt az ő angyala által, megjelenté az ő szolgájának, Jánosnak, Jel 22,6
2 aki bizonyságot tett az Isten beszédéről és Jézus Krisztus bizonyságtételéről, mindenről, amit látott.
3 Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, amelyek megírattak abban, mert az idő közel van. Jel 22,7; Jel 22,10; Jak 5,8; 1Pt 4,7
4 János a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van: Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, aki vala, és aki eljövendő, és a hét lélektől, amely az ő királyi széke előtt van, Jel 4,8; Jel 4,5
5 és a Jézus Krisztustól, aki a hű tanúbizonyság, a halottak közül az elsőszülött és a föld királyainak fejedelme. Annak, aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által,
6 és tett minket királyokká és papokká az ő Istenének és Atyjának. Annak dicsőség és hatalom mindörökkön-örökké! Ámen. Jel 5,10; 20,6; 1Pt 2,9; 2Móz 19,6
7 Ímé, eljő a felhőkkel, és minden szem meglátja őt, még akik őt általszegezték is, és siratja őt e földnek minden nemzetsége. Úgy van. Ámen. Jn 19,37; Zak 12,10; Mt 24,30
8 Én vagyok az Alfa és az Omega, kezdet és vég – ezt mondja az Úr –, aki van, és aki vala, és aki eljövendő, a Mindenható. Jel 21,6; 22,13
A megdicsőült Emberfia megjelenése
9 Én, János, aki néktek atyátokfia is vagyok, társatok is a Jézus Krisztus szenvedésében és királyságában és tűrésében, a szigeten valék, amely Páthmósnak neveztetik, az Isten beszédéért és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért. Jel 6,9; 19,10; 20,4
10 Lélekben valék ott az Úrnak napján, és hallék hátam mögött nagy szót, mint egy trombitáét, Jel 4,1
11 amely ezt mondja vala: Én vagyok az Alfa és az Omega, az Első és Utolsó – és –, amit látsz, írd meg könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van: Efézusban, Smirnában, Pergámumban, Thiatirában, Sárdisban, Filadelfiában és Laodiceában.
12 Megfordulék azért, hogy lássam a szót, amely velem beszéle, megfordulván pedig, láték hét arany gyertyatartót,
13 és a hét gyertyatartó között hasonlót az Emberfiához, bokáig érő ruhába öltözve, és mellénél aranyövvel körülövezve. Jel 14,14; Dán 7,13; Dán 10,5
14 Az ő feje pedig és a haja fehér vala, mint a fehér gyapjú, mint a hó, és a szemei olyanok, mint a tűzláng, Jel 2,18; 19,12; Dán 10,6
15 és a lábai hasonlók valának az izzó fényű érchez, mintha kemencében tüzesedtek volna meg, a szava pedig olyan, mint a sok vizek zúgása. Jel 14,2
16 Vala pedig a jobb kezében hét csillag, és a szájából kétélű éles kard jő vala ki, és az ő orcája, mint a nap, amikor fénylik az ő erejében. Jel 2,16; 19,15; Zsid 4,12
A hét csillag és hét gyertyatartó titka
17 Mikor pedig láttam őt, leesém az ő lábaihoz, mint egy holt. És reám veté az ő jobb kezét, mondván nékem: Ne félj! Én vagyok az Első és az Utolsó, Dán 8,18; 10,9.10; Jel 2,8
18 és az Élő, pedig halott valék, és ímé, élek örökkön-örökké. Ámen. És nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai. Róm 6,9
19 Írd meg, amiket láttál, és amik vannak, és amik ezek után lesznek:
20 a hét csillag titkát, amelyet láttál az én jobb kezemben, és a hét arany gyertyatartót! A hét csillag a hét gyülekezet angyala, és amely hét gyertyatartót láttál, az hét gyülekezet. Mal 2,7