Újabb intés a megtérésre

1 Ha visszatérsz, Izráel – ezt mondja az Úr –, hozzám térj vissza! És ha eltávolítod a te utálatosságaidat előlem, és nem ingadozol,

2 és így esküszöl – Él az Úr! – hűségben, egyenességben és igazságban, akkor őbenne áldják majd magukat a nemzetek, és benne dicsekesznek.

3 Mert ezt mondja az Úr Júda és Jeruzsálem férfiainak: Szántsatok magatoknak új ugart, és ne vessetek tövisek közé! Hós 10,12

4 Metéljétek magatokat körül az Úrnak, és távolítsátok el szívetek előbőreit, Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai, hogy fel ne gyulladjon az én haragom, mint a tűz, és olthatatlanul ne égjen a ti cselekedeteitek gonoszsága miatt! 5Móz 10,16; Jóel 2,13; Ésa 65,5; 66,24

Jövendölés Júdea elpusztulásáról

5 Adjátok hírül Júdában, és hallassátok Jeruzsálemben, és mondjátok, és kürtöljétek az országban, kiáltsátok teljes erővel, és mondjátok: Gyűljetek össze és menjünk be az erősített városokba!

6 Emeljetek zászlót a Sion felé! Fussatok, meg ne álljatok, mert veszedelmet hozok észak felől és nagy romlást! Jer 1,14.15

7 Felkelt az oroszlán az ő tanyájából, és a népek pusztítója elindult, kijött helyéből, hogy elpusztítsa a te földedet, városaid lerontatnak, lakatlanokká lesznek.

8 Öltözzetek azért gyászba, sírjatok és jajgassatok, mert az Úr haragjának tüze nem távozott el rólunk! Jer 6,26

9 Azon a napon pedig – ezt mondja az Úr – elvész a király bátorsága és a főemberek bátorsága, és a papok elálmélkodnak, és a próféták elcsodálkoznak. Ez 13,9.10

10 Én pedig ezt mondom: Oh, Uram, Isten! Bizony igen megcsaltad ezt a népet és Jeruzsálemet, ezt mondván: Békességtek lesz! Holott a szablya lelkünkig hatott.

11 Abban az időben azt mondják e népnek és Jeruzsálemnek: Szárasztó szél jő a magas helyekről a pusztában, az én népem leányának útján, nem szóráshoz és nem tisztításhoz való.

12 Erős szél jő onnan reám is, azért hát ítéletet mondok ellenük.

13 Ímé! Úgy jő fel, mint a felleg, és szekerei olyanok, mint a szélvész, lovai gyorsabbak a saskeselyűknél. Jaj nékünk, mert elvesztünk!

14 Jeruzsálem, tisztítsd meg szívedet a gonoszságtól, hogy megtartassál! Meddig maradnak még tebenned a te bűnös gondolataid? Ésa 1,16

15 Mert hírmondó szava hangzik Dán felől, és Efraim hegyéről vészhirdető.

16 Mondjátok meg a nemzeteknek, nosza, hirdessétek Jeruzsálem ellen: Őrizők jönnek messze földről, és kiáltoznak Júda városai ellen!

17 Mint a mezőnek őrizői, úgy lesznek ellene körös-körül, mert dacoskodott velem – mondja az Úr.

18 A te magaviseleted és a te cselekedeteid szerezték ezeket néked, ez a gonoszságod bizony keserű, bizony egész a szívedig hatott.

A próféta kesergése

19 Oh, én belsőm, oh, én belsőm! Aléldozom, oh, én szívemnek rekeszei! Háborog a szívem, nem hallgathatok! Hiszen hallottad én lelkem a kürt szavát, a harci riadót! Jer 9,1; Ésa 21,3.4

20 Vészre vészt jelentenek. Bizony elpusztul az egész föld, nagy hamarsággal elpusztulnak az én sátraim, kárpitjaim egy pillantás alatt.

21 Meddig látok még hadi zászlót, és hallom a kürt szavát?

22 Bizony bolond az én népem: engem nem ismernek, balgatag fiak ők, és nem értelmesek. Bölcsek ők a gonoszra, jót cselekedni pedig tudatlanok! Ésa 1,3

23 Nézek a földre, de ímé, kietlen és puszta, és az égre, de nincsen világossága!

24 Nézek a hegyekre is, ímé, reszketnek, és a halmokra, de mind ingadoznak! Ésa 5,25

25 Nézek, és ímé, egy ember sincsen, és az ég madarai is mind elmenekültek. Sof 1,3

26 Nézek, és ímé, a bő termő föld pusztává lőn, és minden városa összeomlott az Úr előtt, az ő haragjának tüze előtt.

27 Bizony ezt mondja az Úr: Pusztasággá lesz az egész ország, de nem vetem végét. 2Kir 24,1-3; 2Kir 25,1-21

28 Azért gyászol a föld, és homályosodik el odafenn az ég, mert szólottam, határoztam, és meg nem bánom, és el nem térek attól. Jer 15,6

29 A lovasoknak és a kézíveseknek kiáltozása elől elfut minden város, elrejtőznek a sűrűségekbe, és felmásznak a sziklákra, minden város elhagyottá lett, és egyetlen ember sem lakik azokban.

30 És te, elpusztult, mit cselekszel akkor? Ha bíborba öltözöl, ha arany kösöntyűkkel* ékesíted magadat, és ha festékkel mázolod is ki szemeidet, hiába szépítgeted magadat. Megvetnek téged a szeretőid, életedre törnek. Ez 23,40; Ez 23,22

31 Mert mintha vajúdó asszony szavát hallanám, mintha az először szülőnek sikoltozását, olyan Sion leányának hangja. Nyög, csapkodja kezeit: Jaj nékem! Mert roskadozik lelkem a gyilkosok előtt. Jer 6,24