Kesergés a körülmetéletlen szívű nép pusztulása felett

1 Bárcsak a fejem vízzé változnék, a szemem pedig könnyhullatásnak kútfejévé, hogy éjjel-nappal sirathatnám az én népem leányának megöltjeit!

2 Bárcsak pusztába vinne engem valaki, utasok szállóhelyére, hogy elhagyhatnám az én népemet, és eltávozhatnám tőlük, mert mindnyájan paráznák, hitszegők gyülekezete! Ésa 1,4.21

3 Felvonták nyelvüket, mint kézívüket, hazugsággal és nem igazsággal hatalmasok e földön, mert gonoszságból gonoszságba futnak, engem pedig nem ismernek – azt mondja az Úr.

4 Mindenki őrizkedjék a barátjától, és egyetlen atyátokfiának se higgyetek, mert minden atyafi cselbe csal, és minden barát rágalmazva jár. Jer 12,6; Mik 7,5.6

5 Egyik a másik ellen csúfoskodik, és nem szólnak igazat, nyelvüket hazug beszédre tanítják, elfáradtak a gonosztevésben.

6 A te lakásod az álnokság közepében van. Az álnokság miatt nem akarnak tudni felőlem – ezt mondja az Úr.

7 Azért ezt mondja a Seregek Ura: Ímé, én megolvasztom őket, és megpróbálom őket, mert mit cselekedjem egyebet az én népem leánya miatt? Jer 6,29.30

8 Sebző nyíl a nyelvük, álnokságot beszél, szájával békességesen szól barátjához, a szívében pedig lest hány. Zsolt 28,3

9 Avagy ne fenyítsem-é meg őket ezekért? – azt mondja az Úr. Vajon az efféle nemzetségen ne álljon-é bosszút a lelkem? Jer 5,9.29

10 A hegyeken sírást és zokogást támasztok, és a pusztai ligetekben gyászéneket, mert kiégnek úgy, hogy senki se megy keresztül rajtuk, és nem hallják a nyájak bégetését. Az ég madaraitól fogva a barmokig minden elköltözik és elmenekül.

11 Jeruzsálemet pedig kőhalommá teszem, sakálok tanyájává, és Júda városait sivataggá változtatom, hogy lakatlan legyen. Jer 52,13.14

12 Kicsoda olyan bölcs férfiú, hogy értse ezeket, és akihez az Úr szája szólt, hogy hirdesse azt, hogy miért vész el a föld, és ég ki, mint a puszta, amelyen senki se menjen keresztül?

13 Monda továbbá az Úr: Mivelhogy elhagyták az én törvényemet, amelyet eléjük adtam, és nem hallgattak az én szómra, és nem jártak aszerint,

14 hanem jártak az ő kevély szívük után és a Baálok után, amikre atyáik tanították őket,

15 azért, ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ímé, én megétetem őket, ezt a népet ürömmel, és megitatom őket mérges vízzel. Jer 23,15; 8,14

16 És szétszórom őket a nemzetek között, amelyeket nem ismertek sem ők, sem atyáik, és utánuk küldöm a fegyvert, amíg megsemmisítem őket. 3Móz 26,33

17 Ezt mondja a Seregek Ura: Figyelmezzetek reá, és hívjátok a sirató asszonyokat, hogy jöjjenek el, és a bölcs asszonyokhoz is küldjetek, hogy jöjjenek el!

18 És siessenek, és fogjanak síráshoz miattunk, és a mi szemeink is hullassanak könnyeket, és szempilláink vizet ömlesszenek!

19 Mert a Sionról siralomnak szava hallatszik: Oh, hogy elpusztultunk! Igen megszégyenültünk, mert elhagyjuk e földet, mert széthányták lakhelyeinket!

20 Bizony halljátok meg, ti, asszonyok, az Úrnak szavát, és vegye be a ti fületek az ő szájának beszédét, és tanítsátok meg leányaitokat a sírásra, és egyik asszony a másikat a jajgatásra.

21 Mert feljött a halál a mi ablakainkra, bejött a mi palotáinkba, hogy kipusztítsa a gyermekeket az utakról, az ifjakat az utcákról.

22 Szólj! – ezt mondja az Úr. És az emberek holtteste hever, mint a ganéj a mezőn, és mint a kéve az arató után, és nincs, aki összegyűjtse. Jer 7,33

23 Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcsességével, az erős se dicsekedjék az erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával! 1Kor 1,31; Zsolt 62,11

24 Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekedik, hogy értelmes, és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön, mert ezekben telik kedvem – azt mondja az Úr. 2Kor 10,17; Hós 6,6

25 Ímé, eljőnek a napok – azt mondja az Úr –, és megfenyítek minden körülmetélkedettet a körülmetéletlenekkel együtt:

26 Egyiptomot és Júdát, Edomot és az Ammon fiait, Moábot és mindazokat, akik nyírott üstökűek, és a pusztában laknak, mert mindez a nemzet körülmetéletlen, és Izráelnek egész háza is körülmetéletlen szívű. 3Móz 26,41.42