A mérőzsinóros férfi

1 Felemelém ismét szemeimet, és ímé, láték egy férfiút és a kezében mérőkötelet.

2 És mondám: Hová mégy te? És mondá nékem: Megmérni Jeruzsálemet, hogy lássam, mennyi a széle és mennyi a hossza.

3 És ímé, az angyal, aki beszél vala velem, kijöve, és más angyal is kijöve eléje.

4 És monda annak: Fuss, és szólj e gyermekhez, mondván: Kerítetlenül fogják lakni Jeruzsálemet a benne levő emberek és barmok sokasága miatt.

5 Én pedig – szól az Úr – tűzfal leszek körülötte, és megdicsőítem magamat őbenne. Ésa 4,4-5

A Babilonból való visszatérés öröme

6 Jaj, jaj! Fussatok ki az északi földről – így szól az Úr –, mert az ég négy szele felé szórtalak szét titeket – szól az Úr.

7 Jaj, Sion! Szabadítsd ki magadat, ki Babilon leányánál lakozol!

8 Mert így szól a Seregeknek Ura: Dicsőség után küldött engem a pogányokhoz, akik fosztogatnak titeket, mert aki titeket bánt, az ő szemefényét bántja.

9 Mert ímé, én felemelem kezemet ellenük, és saját szolgáik prédájává lesznek, és megtudjátok, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem.

A pogányok meghívása

10 Örülj és örvendezz, Sionnak leánya, mert ímé, elmegyek és közötted lakozom! – így szól az Úr.

11 És sok pogány csatlakozik azon a napon az Úrhoz, és népemmé lesznek, és közötted lakozom, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött hozzád engem.

12 És birtokba veszi az Úr Júdát mint az ő osztályrészét a szent földön, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet.

13 Hallgasson minden test az Úr előtt, mert felkelt az ő szentséges helyéről. Hab 2,20