Hogyan segíti Elizeus a sunemitát a hét évi éhség előtt és után

1 És Elizeus szólott volt annak az asszonynak, akinek a fiát feltámasztotta volt, mondván: Kelj fel, és menj el a te házad népével együtt, és tartózkodjál, ahol tartózkodhatol, mert az Úr éhséget hívott elő, és el is jött a földre hét esztendeig. 2Kir 4,35.36

2 És felkelt az asszony, és az Isten emberének beszéde szerint cselekedék, és elment ő és az ő háznépe, és lakék a filiszteusok földjében hét esztendeig. Ruth 1,1-6

3 Mikor pedig elmúlt a hét esztendő, visszatért az asszony a filiszteusok földjéből, és elment, hogy panaszolkodjék a királynak az ő házáért és szántóföldjeiért.

4 A király pedig beszélt Géházival, az Isten emberének szolgájával, mondván: Beszéld el, kérlek, nékem mindazokat a csodálatos dolgokat, amelyeket Elizeus cselekedett.

5 És mikor elbeszélé a királynak, mi módon támasztotta fel a halottat, ímé, az asszony, akinek a gyermekét feltámasztotta volt, éppen akkor kiáltott a királyhoz az ő házáért és szántóföldjeiért. És monda Géházi: Uram, király, ez az az asszony és ez az ő fia, akit feltámasztott Elizeus.

6 És kikérdezé a király az asszonyt, és az elbeszélé néki. És ada a király őmellé egy udvari szolgát, mondván: Adasd vissza néki minden jószágát és a szántóföldnek minden hasznát attól az időtől fogva, amióta elhagyta a földet egész mostanig!

Hazáel király Szíriában

7 És Elizeus elment Damaszkuszba, Benhadád pedig, Szíria királya beteg volt, és hírül adák néki, mondván: Az Isten embere idejött. 2Kir 6,13-23

8 És monda a király Hazáelnek: Végy ajándékot kezedbe, és menj eleibe az Isten emberének, és kérj tanácsot az Úrtól őáltala, mondván: Meggyógyulok-é ebből a betegségből? 1Kir 14,2.3

9 És eleibe ment Hazáel, és ajándékokat vitt kezében mindenféle drága damaszkuszi jószágból negyven teve terhét. És elment, és megállott előtte, és így szólt: A te fiad, Benhadád, Szíria királya, az küldött engem hozzád, mondván: Vajon meggyógyulok-é ebből a betegségből?

10 Felele néki Elizeus: Menj el, mondd meg néki: Nem maradsz életben, mert megjelentette nékem az Úr, hogy halált hal. 2Kir 1,4

11 És mereven ránézett Hazáelre, mígnem zavarba jött. Végre sírni kezdett az Isten embere.

12 És monda Hazáel: Miért sír az én uram? És felele: Mert tudom a veszedelmet, amelyet az Izráel fiaira hozol: az ő erős városait megégeted, az ő ifjait fegyverrel levágatod, és kis gyermekeit a földhöz vered, és terhes asszonyait kettévágod. 2Kir 10,32.33; 12,18; 2Kir 13,3

13 És monda Hazáel: Kicsoda a te szolgád, ez az eb, hogy ilyen nagy dolgokat cselekednék? És felele Elizeus: Megjelentette nékem az Úr, hogy te leszel Szíria királya. 1Kir 19,15

14 És elméne Elizeustól, és beméne az ő urához, és az monda néki: Mit mondott Elizeus? És monda: Azt mondta, hogy meggyógyulsz.

15 Másnap azonban elővett egy takarót, és bemártván azt vízbe, ráteríté az ő arcára, és meghalt. És uralkodék Hazáel őhelyette.

Júda országa. Jórám

16 És Jórámnak, az Akháb fiának, az Izráel királyának ötödik esztendejében, mikor még Josafát vala Júda királya, uralkodni kezdett Jórám, a Josafát fia, Júda királya. 2Krón 21,4

17 Harminckét esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és nyolc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.

18 És járt az Izráel királyainak útján, amiképpen cselekedtek volt az Akháb házából valók, mert az Akháb leánya volt a felesége, és gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt. 1Kir 21,20.25.26

19 De az Úr mégsem akarta elveszteni Júdát Dávidért, az ő szolgájáért, amint megígérte volt néki, hogy szövétneket* ad néki és az ő fiainak mindörökké. 2Sám 7,11.16

20 Az ő idejében szakadt el Edom a Júda birodalmától, és választott királyt magának. 2Sám 8,14; 1Móz 27,40; 2Kir 14,7

21 És átment Jórám Seirbe és minden harci szekere ővele, s mikor éjjel felkelt, és megtámadta az edomitákat, akik körülzárták őt és a szekerek fejedelmeit, megfutott a nép, ki-ki az ő hajlékába.

22 És elszakadt Edom a Júda birodalmától mind e mai napig. Ugyanebben az időben szakadt el Libna is. Józs 21,13

23 Jórámnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei vajon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónikakönyvében?

24 És elaluvék Jórám az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyáival a Dávid városában, és uralkodék Akházia, az ő fia őhelyette. 2Krón 22,1

Akházia

25 Jórámnak az Akháb, az Izráel királya fiának tizenkettedik esztendejében kezdett uralkodni Akházia, Jórámnak, a júdabeli királynak fia.

26 Huszonkét esztendős volt Akházia, mikor uralkodni kezdett, és egy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Az ő anyjának neve Athália volt (Omrinak, az Izráel királyának leánya). 2Kir 11,1; 2Krón 22,2

27 És járt az Akháb házának útján, és gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, mint az Akháb háza, mert az Akháb házának veje vala. 1Kir 16,30-33; 21,20

28 És hadba ment Jórámmal, az Akháb fiával Szíria királya, Hazáel ellen Rámóth Gileádba. De a szíriabeliek megverték Jórámot. 2Krón 22,5

29 Akkor visszatért Jórám király, hogy meggyógyíttassa magát Jezréelben a sebekből, amelyeket rajta a szíriabeliek Ráma alatt ütöttek, mikor Hazáel, Szíria királya ellen harcolt. Akházia pedig, a Jórám fia, Júda királya aláméne, hogy meglátogassa Jórámot, az Akháb fiát Jezréelben, ahol az betegen feküdt. 2Kir 9,15