2Királyok
1. fejezet
Izráel országa. Akházia betegsége
1 És elszakadt Moáb, Akháb halála után, az Izráeltől. 2Sám 8,1-2
2 És mikor Akházia kibukott az ő felházának korlátján Samariában, és megbetegedék, követeket külde el, akiknek azt parancsolá: Menjetek el, kérjetek tanácsot a Baálzebubtól, az Ekron istenétől, hogy meggyógyulok-é e betegségből?
3 Az Úrnak angyala pedig szóla Thesbites Illésnek: Kelj fel, menj el eleibe a samariabeli király követeinek, és szólj nékik: Nincs-é Isten Izráelben, hogy Baálzebubhoz, az Ekron istenéhez mentek tanácsot kérdeni? 1Kir 9,3; 18,38.39
4 Azért azt mondja az Úr: Az ágyból, amelyben fekszel, fel nem kelsz, hanem kétség nélkül meghalsz. És elméne Illés.
5 És mikor a követek visszajöttek őhozzá, monda nékik: Miért jöttetek vissza?
6 És felelének néki: Egy férfiú jöve előnkbe, és monda nékünk: Menjetek el, térjetek vissza a királyhoz, aki titeket elküldött, és mondjátok meg néki: Ezt mondja az Úr: Nincs-é Izráelben Isten, hogy te Baálzebubhoz, Ekron istenéhez küldesz tanácsot kérdeni? Azért az ágyból, amelyben fekszel, fel nem kelsz, hanem kétség nélkül meghalsz.
7 És monda nékik: Milyen volt az a férfiú, aki elétekbe jött volt, és ezeket a beszédeket szólá néktek?
8 És felelének néki: Egy szőrruhás ember, derekán bőrövvel felövezve. Akkor monda: Thesbites Illés volt.
Illés kérésére tűz száll le a mennyből
9 És hozzákülde egy ötven ember előtt járó főembert az alatta való ötven emberrel. És mikor ez hozzá felment, ott ült fenn a hegy tetején, és monda néki: Isten embere, a király azt parancsolja: Jöjj le!
10 Felelvén Illés, monda az ötven ember előtt járó főembernek: Ha én Isten embere vagyok, szálljon tűz alá az égből, és emésszen meg téged és az alattad való ötven embert! És tűz szálla alá az égből, és megemészté őt és az ő ötven emberét. Lk 9,54
11 És ismét külde őhozzá a király más ötven ember előtt való főembert mind az ötven férfival egyben, aki szóla és monda néki: Isten embere, a király azt parancsolja, hogy hamar jöjj alá!
12 És felele Illés, és monda nékik: Ha Isten embere vagyok, szálljon tűz az égből alá, és emésszen meg téged és a te ötven emberedet! És Istennek tüze szálla alá az égből, és megemészté őt és az ő ötven emberét. Jel 11,5
13 És újra elküldött egy harmadik ötven ember előtt járó főembert is az ő ötven emberével együtt, és felmenvén ez az ötven ember előtt járó főember, elméne, és térdre borult Illés előtt, és könyörögvén néki, monda: Óh, Isten embere, kérlek, legyen becsülete a te szemeid előtt az én lelkemnek, és ezeknek a te szolgáidnak, ez ötven ember lelkének!
14 Ímé, tűz szállott le az égből, és megemészté az ötven ember előtt való előbbi két főembert az ő ötven emberével egyben. Most azért legyen becsülete az én lelkemnek a te szemeid előtt!
15 Ekkor szóla az Úr angyala Illésnek: Menj alá vele, ne félj semmit tőle! És ő felkelvén aláméne vele a királyhoz.
16 És szóla néki: Ezt mondja az Úr: Amiért követeket küldöttél tanácsot kérdeni Baálzebubhoz, Ekron istenéhez, mintha nem volna Izráelben Isten, akinek a beszédéből tanácsot kérhetnél, azért fel nem kelsz ez ágyból, amelyben fekszel, hanem kétség nélkül meghalsz.
17 És meghalt az Úrnak beszéde szerint, amelyet szólott Illés, és uralkodék Jórám őhelyette, Jórámnak, a Josafát fiának, a júdabeli királynak második esztendejében, mert Akháziának nem volt fia. 2Kir 3,1
18 Akháziának egyéb dolgai pedig, amelyeket cselekedett, vajon nincsenek-é megírva az Izráel királyainak krónikakönyvében?