1Királyok
21. fejezet
Akháb és Jézabel zsarnoksága Nábót ellen
1 És történt ezek után, hogy a jezréelbeli Nábótnak egy szőlője volt Jezréelben Akhábnak, Samaria királyának a háza mellett. 1Kir 18,46
2 És szóla Akháb Nábótnak, mondván: Add nékem a te szőlődet, hogy legyen veteményeskertem! Mert közel van az én házamhoz, és néked érette jobb szőlőt adok annál, vagy ha néked tetszik, pénzül adom meg az árát.
3 És felele Nábót Akhábnak: Isten őrizzen, hogy néked adjam az én atyáimtól maradt örökséget! 3Móz 25,23; 4Móz 36,7
4 Akkor hazaméne Akháb nagy bánattal és haraggal a beszéd miatt, amelyet szólott néki a jezréelbeli Nábót, mondván: Nem adom néked az én atyáimtól maradt örökséget. És lefeküvék az ő ágyára, és arcát a fal felé fordítá, és nem evék kenyeret.
5 Hozzámenvén az ő felesége, Jézabel monda néki: Miért háborodott meg a te szíved, és kenyeret nem eszel? 1Kir 19,2
6 És ő monda néki: Mert ama jezréelbeli Nábóttal beszéltem, és azt mondám néki: Add nékem a te szőlődet pénzért, vagy ha inkább tetszik, más szőlőt adok néked érette. Ő pedig azt mondta: Nem adom néked az én szőlőmet.
7 Akkor monda néki Jézabel, az ő felesége: Te bírod-é most az Izráel királyságát? Kelj fel, egyél kenyeret, és a te szíved örvendezzen, én majd néked adom a jezréelbeli Nábót szőlőjét.
8 És levelet írt Akháb nevével, amelyet megpecsételt az ő gyűrűjével, és elküldé azt a levelet a véneknek és a főembereknek, akik Nábóttal egy városban laktak.
9 És a levélben ezt írta, mondván: Hirdessetek böjtöt, és ültessétek Nábótot a nép élére!
10 És ültessetek vele szembe két istentelen embert, akik tanúbizonyságot tegyenek őellene, mondván: Megszidalmaztad az Istent és a királyt. Azután vigyétek ki, és kövezzétek meg őt, hogy meghaljon! 5Móz 17,6; 19,15
11 És ekképpen cselekedének a vének és a főemberek, akik az ő városában laktak, amint Jézabel nékik megparancsolta, és amint a levélben megírta, amelyet nékik küldött.
12 Böjtöt hirdetének, és ülteték Nábótot a nép élére.
13 Előjöve azután két istentelen ember, és leült vele szemben, és tanúbizonyságot tettek ez istentelen emberek Nábót ellen a nép előtt, mondván: Megszidalmazta Nábót az Istent és a királyt. Kivivék azért őt a városból, és megkövezék, és meghala.
14 Azután megüzenék Jézabelnek, mondván: Megköveztetett Nábót, és meghalt. 2Kir 9,10.30-36
15 Mikor pedig meghallotta Jézabel, hogy megköveztetett Nábót és meghalt, monda Jézabel Akhábnak: Kelj fel, és foglald el a jezréelbeli Nábót szőlőjét, amelyet nem akart néked pénzért odaadni! Mert nem él Nábót, hanem meghalt.
16 És mikor meghallotta Akháb, hogy Nábót meghalt, felkelt Akháb, hogy lemenjen a jezréelbeli Nábót szőlőjébe, és azt elfoglalja.
17 Akkor szóla az Úr Thesbites Illésnek, mondván: 1Kir 18,46; 19,2
18 Kelj fel, és menj Akhábnak, az izráelbeli királynak eleibe, aki Samariában lakik! Ímé, ott van a Nábót szőlőjében, amelybe lement, hogy azt elfoglalja.
19 És szólj néki, ezt mondván: Így szól az Úr: Nemde megölted-é, és nemde el is foglaltad-é? És szólj néki, mondván: Ezt mondja az Úr: Ugyanazon a helyen, ahol felnyalták az ebek Nábót vérét, ebek nyalják fel a te véredet is! 1Kir 22,38; 2Kir 9,10
20 És monda Akháb Illésnek: Megint rám találtál, ellenségem? És ő monda: Rád találtam, mert te magadat mindenestől arra adtad, hogy gonoszságot cselekedjél az Úr szemei előtt. 1Kir 18,17; 19,1-2
21 Ímé, azt mondja az Úr: Veszedelmet hozok reád, és elvesztem a te maradékaidat, és kigyomlálom Akhábnak még az ebét is és a berekesztettet és az elhagyatottat Izráelben. 2Kir 9,7-10
22 És olyanná teszem a te házadat, mint Jeroboámnak, a Nébát fiának házát és mint Baásának, az Ahija fiának házát azért, amiért haragra ingerlettél engem, és amiért bűnbe ejtetted az Izráelt. 1Kir 15,29; 1Kir 16,11-13
23 És Jézabel felől is szóla az Úr, mondván: Az ebek eszik meg Jézabelt Jezréel kőfala előtt. 2Kir 9,30-36
24 Azt, aki Akháb házából a városban hal meg, az ebek eszik meg; azt pedig, aki a mezőben hal meg, az égi madarak eszik meg. 1Kir 14,11
25 Mert bizonyára nem volt Akhábnak mása, aki magát arra adta volna, hogy csak gonoszságot cselekedjék az Úr szemei előtt, amelyre az ő felesége, Jézabel ösztökélé őt. 1Kir 16,30.31
26 Mert igen utálatos dolgot cselekedék, követvén a bálványokat mind aszerint, amint cselekedének az emoreusok, akiket az Úr kiűzött volt az Izráel fiai előtt.
27 Lőn pedig, mikor meghallotta Akháb e beszédeket, megszaggatá az ő ruháit, és zsákba öltözék, és böjtöle, és a zsákban hála, és nagy alázatossággal jár vala. Ezsd 9,3
28 És szóla az Úr Thesbites Illésnek, mondván:
29 Nem láttad-é, hogy Akháb hogyan megalázta magát előttem? Mivelhogy pedig megalázta magát előttem, nem hozom reá a veszedelmet az ő életében, hanem csak az ő fia idejében hozom el a veszedelmet az ő házára. 2Kir 9,24-26