A nép zúgolódásának büntetése

1 És felemelé szavát az egész gyülekezet, és síra a nép azon az éjszakán.

2 És mindnyájan zúgolódának Mózes ellen és Áron ellen Izráel fiai, és monda nékik az egész gyülekezet: Vajha megholtunk volna Egyiptom földjén! Vagy ebben a pusztában vajha meghalnánk!

3 Miért is visz be minket az Úr arra a földre? Hogy fegyver miatt hulljunk el? Feleségeink és a kicsinyeink prédára legyenek? Nem jobb volna-é nékünk visszatérnünk Egyiptomba?

4 És mondának egymásnak: Szerezzünk előttünk járót, és térjünk vissza Egyiptomba!

5 Akkor arccal leborulának Mózes és Áron Izráel fiai gyülekezetének egész községe előtt.

6 Józsué pedig, a Nún fia és Káleb, a Jefunné fia, akik a földnek kémlelői közül valók valának, meghasogaták ruháikat.

7 És szólának Izráel fiai egész gyülekezetének, mondván: A föld, amelyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, igen-igen jó föld.

8 Ha az Úrnak kedve telik bennünk, akkor bevisz minket arra a földre, és nékünk adja azt, mely tejjel és mézzel folyó föld.

9 Csakhogy ne lázongjatok az Úr ellen, se ne féljetek annak a földnek népétől, mert ők nékünk csak olyanok, mint a kenyér. Eltávozott tőlük az ő oltalmuk, de az Úr velünk van: ne féljetek tőlük!

10 Mikor pedig az egész gyülekezet azon tanakodék, hogy megkövezze őket: megjelenék az Úrnak dicsősége a gyülekezet sátorában Izráel minden fiának.

11 És monda az Úr Mózesnek: Meddig gyaláz engemet ez a nép? Meddig nem hisznek nékem mind ama csudatételeim mellett sem, amelyeket cselekedtem közöttük? 1Kor 10,9-10

12 Megverem őket döghalállal, és elvesztem őket. Téged pedig nagy néppé teszlek, és őnálánál erősebbé. 2Móz 32,10

13 És monda Mózes az Úrnak: Ha meghallják az egyiptombeliek (mert közülük hoztad fel e népet a te hatalmad által), 2Móz 32,12

14 elmondják majd e föld lakosainak, akik hallották, hogy te, Uram, e nép között vagy, hogy szemtől szemben megjelentetted magadat te, Uram, és hogy a te felhőd megállott őrajtuk, és felhőoszlopban jársz te őelőttük nappal, éjjel pedig tűzoszlopban. 2Móz 13,21

15 Hogyha mindegyig elveszted e népet, így szólanak majd e népek, amelyek hallották a te híredet, mondván:

16 Mivelhogy nem vihette be az Úr e népet a földre, amely felől megesküdött nékik, azért öldöste le őket a pusztában. 5Móz 9,28

17 Most azért hadd magasztaltassék fel az Úrnak ereje, amiképpen szólottál, mondván:

18 Az Úr késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú, megbocsát hamisságot és vétket, de a bűnöst nem hagyja büntetlenül, megbünteti az atyák álnokságait a fiakban harmad- és negyedíziglen. 2Móz 34,6; 2Móz 20,5; 5Móz 5,9

19 Kérlek, kegyelmezz meg e nép hamisságának a te irgalmasságod nagy volta szerint, amiképpen megbocsátottál e népnek Egyiptomtól fogva mindeddig.

20 És monda az Úr: Megkegyelmeztem a te beszéded szerint.

21 De bizonnyal élek én, és betölti az Úr dicsősége az egész földet.

22 Hogy mindazok az emberek, akik látták az én dicsőségemet és csudáimat, amelyeket cselekedtem Egyiptomban és e pusztában, és megkísértettek engemet immár tízszer, és nem engedtek az én szómnak,

23 nem látják meg azt a földet, amely felől megesküdtem az ő atyáiknak, senki nem látja azt azok közöl, akik gyaláztak engem.

24 De az én szolgámat, Kálebet, mivelhogy más lélek volt vele, és tökéletességgel követett engem, beviszem őt arra a földre, amelyre bement vala, és örökségül bírja azt az ő magva. Józs 14,8.9

25 De amálek és kananeus lakik a völgyben. Holnap forduljatok meg, és induljatok a pusztába a Vörös-tenger útján!

26 Szóla annak felette az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:

27 Meddig tűrjek e gonosz gyülekezetnek, amely zúgolódik ellenem? Hallottam Izráel fiainak zúgolódásait, akik zúgolódnak ellenem. Zsid 3,17-18

28 Mondd meg nékik: Élek én, azt mondja az Úr, hogy éppen úgy cselekszem veletek, amiképpen szólottatok az én füleim hallására! Zsolt 106,25-26

29 E pusztában hullanak el a ti holttesteitek, és pedig mindazok, akik megszámláltattak a ti teljes számotok szerint húszesztendőstől fogva és azon felül, akik zúgolódtatok ellenem. 4Móz 26,65

30 És nem mentek be arra a földre, amelyre nézve felemeltem az én kezemet, hogy lakosokká teszlek abban titeket, Kálebet, a Jefunné fiát és Józsuét, a Nún fiát kivéve. 5Móz 1,35

31 De kicsinyeiteket, akik felől azt mondtátok, hogy prédára lesznek, őket beviszem, és megismerik azt a földet, amelyet megutáltatok.

32 A ti holttesteitek azért a pusztában hullanak el.

33 A ti fiaitok pedig, mint a pásztorok, bujdosnak e pusztában negyven esztendeig, és viselik a ti paráználkodásaitoknak büntetését, míglen megemésztetnek a ti holttesteitek e pusztában. 5Móz 1,39

34 A napok száma szerint, amelyeken megkémleltétek a földet (tudniillik negyven napon, egy-egy napért egy-egy esztendő), negyven esztendeig hordozzátok a ti hamisságotoknak büntetését, és megismeritek az én elfordulásomat.

35 Én, az Úr, szólottam. Bizonyára ezt művelem az egész gonosz gyülekezettel, amely összegyülekezett vala ellenem. Ebben a pusztában emésztetnek meg, és ugyanott halnak meg.

36 A férfiak azért, akiket elküldött vala Mózes a földnek megkémlelésére, és visszatérének, és felzúdíták ellene az egész gyülekezetet, rossz hírt terjesztvén arról a földről.

37 Azok a férfiak azért, akik rossz hírt terjesztének a földről, meghalának az Úr előtt csapás által. 1Kor 10,10; Júd 1,5

38 Csak Józsué, a Nún fia és Káleb, a Jefunné fia maradának életben ama férfiak közül, akik mentek vala a földet megkémlelni.

39 Amint pedig elbeszélé Mózes e beszédeket Izráel fiainak, a nép felette igen keserge.

40 És felkelének reggel, és felmenének a hegy tetejére, mondván: Ímé, készek vagyunk elmenni a helyre, amelyről szólott az Úr, mert vétkeztünk.

41 És monda Mózes: Miért hágjátok át ilyen módon az Úr akaratát, holott nem sikerülhet az néktek. 5Móz 1,41-42

42 Fel ne menjetek, mert nem lesz közöttetek az Úr, hogy el ne hulljatok a ti ellenségeitek előtt.

43 Mert az amálek és a kananeus van ott előttetek, és fegyver által hulltok el. Mivelhogy elfordultatok az Úrtól, nem is lesz az Úr veletek.

44 Mindazáltal merészkedének felmenni a hegy tetejére, de az Úr szövetségének ládája és Mózes meg sem mozdulának a táborból.

45 Alászálla azért az amálek és a kananeus, aki lakik vala azon a hegyen, és megverék őket, és vágák őket mind Hormáig.