A tíz és fél törzs öröksége

1 Ezek pedig azok, amiket örökségül vőnek el Izráel fiai a Kánaán földjén, amiket örökségül adtak nékik Eleázár, a pap, Józsué, a Nún fia és az atyai fejedelmek, akik valának Izráel fiainak nemzetségei felett. Józs 21,1; 4Móz 34,17

2 Sorsvetés által való örökségükül, (amint megparancsolta vala az Úr Mózes által) a kilenc nemzetségnek és a félnemzetségnek, 4Móz 26,55.56; 33,54; 34,13

3 mert két nemzetségnek és fél nemzetségnek a Jordánon túl adott vala Mózes örökséget, a lévitáknak pedig nem adott vala örökséget őközöttük.

4 Mert a József fiai két nemzetség voltak: Manassé és Efraim. A lévitáknak pedig nem adtak osztályrészt a földből, hanem csak városokat lakásul és az azokhoz való legelőket barmaik és marháik számára.

5 Amint megparancsolta vala az Úr Mózesnek, úgy cselekedének az Izráel fiai, és úgy oszták fel a földet. 4Móz 34,13.15

Káleb öröksége

6 Hozzámenének pedig Józsuéhoz Júdának fiai Gilgálba, és monda néki a kenizeus Káleb, Jefunné fia: Te tudod azt a dolgot, amelyet beszélt vala az Úr Mózesnek, az Isten emberének énfelőlem és tefelőled Kádes-Barneában. 4Móz 14,24.30; 5Móz 1,35.36

7 Negyven esztendős valék én, mikor elküldött engem Mózes, az Úrnak szolgája Kádes-Barneából, hogy kikémleljem a földet, és úgy hoztam néki hírt, amint az én szívemben vala. 4Móz 13,3-7

8 Atyámfiai pedig, akik feljöttek vala velem, elrémítették a népnek szívét, de én tökéletesen követtem az Urat, az én Istenemet. 4Móz 13,28-30.33.34

9 És megesküvék Mózes azon a napon, mondván: Bizony a föld, amelyet megtapodott a te lábad, tiéd lesz örökségül, és a te fiaidé mindörökké, mivelhogy tökéletesen követted az Urat, az én Istenemet. 5Móz 11,24

10 Most pedig, ímé, megtartott engem az Úr életben, amint szólott vala. Most negyvenöt esztendeje, amióta szólott vala az Úr e dologról Mózesnek, ami alatt Izráel a pusztában bolyongott vala. És most ímé, nyolcvanöt esztendős vagyok.

11 Még ma is olyan erős vagyok, amilyen azon a napon voltam, amikor elküldött engem Mózes, amilyen akkor volt az én erőm, most is olyan az én erőm a harcoláshoz és járásra-kelésre. 5Móz 34,7

12 Most azért add nékem ezt a hegyet, amelyről szólt vala az Úr azon a napon, mert magad is hallottad azon a napon, hogy anákok vannak ott, és nagy, erősített városok. Hátha velem lesz az Úr, és kiűzöm őket, amint megmondotta az Úr. Józs 11,21

13 És megáldá őt Józsué, és odaadá Hebront Kálebnek, a Jefunné fiának örökségül. Józs 15,13; Bír 1,20

14 Azért lőn Hebron a kenizeus Kálebé, a Jefunné fiáé örökségül mind e mai napig, amiért hogy tökéletesen követte vala az Urat, Izráelnek Istenét.

15 A Hebron neve pedig annak előtte Kirjáth-Arba volt, aki a legnagyobb ember volt az anákok között. A föld pedig megnyugodott a harctól. Józs 21,11; Józs 11,23