A vízkóros meggyógyítása szombaton

1 És lőn mikor a főfarizeusok közül egynek házához ment szombat napon kenyeret enni, azok leselkednek vala őutána.

2 És ímé, egy vízkóros ember vala őelőtte.

3 És felelvén Jézus, szóla a törvénytudóknak és a farizeusoknak, mondván: Szabad-é szombat napon gyógyítani? Mt 12,10

4 Azok pedig hallgatának. És ő megfogván azt, meggyógyítá és elbocsátá.

5 És felelvén nékik, monda: Ki az közületek, akinek szamara vagy ökre a kútba esik, és nem vonja ki azt azonnal szombat napon? Mt 12,11

6 És nem felelhetnek vala őellene semmit ezekre.

7 És egy példázatot monda a hivatalosoknak, mikor észrevevé, mi módon válogatják a főhelyeket, mondván nékik:

8 Mikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a főhelyre, mert netalán náladnál nagyobb tiszteletben álló embert is hívott meg az, Péld 25,6.7

9 és eljövén az, aki mind téged, mind azt meghívta, ezt mondja majd néked: Engedd ennek a helyet! És akkor szégyennel az utolsó helyre fogsz ülni.

10 Hanem mikor meghívnak, menj el és ülj le az utolsó helyre, hogy mikor eljő az, aki téged meghívott, ezt mondja néked: Barátom, ülj feljebb! Akkor néked dicsőséged lesz azok előtt, akik veled együtt ülnek.

11 Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztaltatik. Lk 18,14; Jób 22,29; Mt 23,12

12 Monda pedig annak is, aki őt meghívta: Mikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne hívd barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat, nehogy viszont ők is meghívjanak téged, és visszafizessék néked! Lk 6,33

13 Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat! Mt 25,34-36.40

14 És boldog leszel, mivelhogy nem fizethetik vissza néked, mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor.

Példázat a nagy vacsoráról

15 Hallván pedig ezeket egy azok közül, akik ővele együtt ülnek vala, monda néki: Boldog az, aki eszik kenyeret az Isten országában.

16 Ő pedig monda annak: Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva. Mt 22,2-10; Jel 19,7-9; Péld 9,2-5

17 És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész! Mt 15,24; 10,5.6; ApCsel 13,46

18 És mindnyájan egyenlőképpen kezdék magukat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam, kérlek téged, ments ki engem.

19 És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam, kérlek téged, ments ki engem.

20 A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek.

21 Mikor azért az a szolga hazament, megmondá ezeket az ő urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az ő szolgájának: Eredj hamar a város utcáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide!

22 És monda a szolga: Uram, meglett, amint parancsolád, és mégis van hely.

23 Akkor monda az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejőni mindenkit, hogy megteljék az én házam!

24 Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat. 4Móz 14,22-23; Lk 14,17

Önmegtagadás

25 Megy vala pedig ővele nagy sokaság, és megfordulván, monda azoknak:

26 Ha valaki énhozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom. Mt 10,37

27 És valaki nem hordozza az ő keresztjét, és énutánam jő, nem lehet az én tanítványom. Lk 9,23; Mt 10,38; Mk 8,34

28 Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-é, mivel elvégezze?

29 Nehogy minekutána fundamentumot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt mindenki, aki látja,

30 ezt mondván: Ez az ember elkezdette az építést, és nem bírta véghezvinni.

31 Vagy valamely király, mikor háborúba megy, hogy egy másik királlyal megütközzék, nemde leülvén először tanácskozik, hogy tízezerrel szembeszállhat-é azzal, aki őellene húszezerrel jött?

32 Mert különben még mikor amaz távol van, követséget küldvén, megkérdezi a békefeltételeket.

33 Ezenképpen azért valaki közületek búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az én tanítványom.

34 Jó a só: de ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg? Mt 5,13; Mk 9,50

35 Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas: kivetik azt. Akinek van füle a hallásra, hallja! Mt 11,15