Példabeszédek

9. fejezet

A bölcsesség hívása

1 Bölcsesség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.

2 Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.

3 Elbocsátá az ő leányit, hívogat a város magas helyeinek tetein. Péld 8,1.2

4 Ki tudatlan? Térjen ide, az értelem nélkül valónak ezt mondja:

5 Jöjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem!

6 Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útján!

7 Aki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat; és aki feddi a latrot, szégyenére lesz. Péld 14,7; Mt 7,6

8 Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged. Zsolt 141,5

9 Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.

10 A bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség. Jób 28,28

11 Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit. Péld 3,18; 10,27

12 Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.

13 Balgaság asszony fecsegő, bolond, és semmit nem tud. Péld 7,11-18

14 És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,

15 hogy hívja az úton járókat, akik egyenesen mennek útjukon.

16 Ki együgyű? Térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:

17 A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges.

18 És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak, és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában