A négyezrek megvendégelése

1 Azokban a napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniük, magához szólította Jézus az ő tanítványait, és monda nékik: Mt 15,32-39

2 Szánakozom e sokaságon, mert immár harmadnapja hogy velem vannak, és nincs mit enniük, Mk 6,34-44

3 és ha éhen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton, mert némelyek őközülük messzünnen jöttek.

4 Az ő tanítványai pedig felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában?

5 És megkérdé őket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét.

6 Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé, és adá az ő tanítványainak, hogy eléjük tegyék. És a sokaság elé tevék.

7 Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván mondá, hogy tegyék eléjük azokat is.

8 Evének azért, és megelégedének, és fölszedék a maradék darabokat hét kosárral.

9 Valának pedig, akik ettek mintegy négyezren; és elbocsátá őket.

10 És azonnal a hajóba szálla tanítványaival, és méne Dalmánuta vidékére.

A farizeusok jelkívánása. Óvás a farizeusok és Heródes kovászától

11 És kijövének a farizeusok, és kezdék őt faggatni, mennyei jelt kívánván tőle, hogy kísértsék őt. Mt 16,1-12

12 Ő pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek. Mt 12,39; Lk 11,29

13 És otthagyván őket, ismét hajóba szálla, és a túlsó partra méne.

14 De elfelejtének kenyeret vinni, és egy kenyérnél nem vala velük több a hajóban.

15 És ő inti vala őket, mondván: Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától! Mt 16,6; Lk 12,1; Mk 3,6

16 Ekkor egymás között tanakodván, mondának: Nincs kenyerünk.

17 Jézus pedig észrevévén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Mégsem látjátok-é be és nem értitek-é? Mégis kemény-é a szívetek? Mk 6,52

18 Szemeitek lévén, nem láttok-é? És füleitek lévén, nem hallotok-é? És nem emlékeztek-é?

19 Mikor az öt kenyeret megszegtem az ötezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Mondának néki: Tizenkettőt.

20 Mikor pedig a hetet a négyezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Azok pedig mondának: Hetet.

21 És monda nékik: Hogy nem értitek hát?

A vak meggyógyítása

22 Azután Betsaidába méne, és egy vakot vivének hozzá, és kérik vala őt, hogy illesse azt. Mk 6,56

23 Ő pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté őt a falun kívül, és a szemeibe köpvén és kezeit reá tévén, megkérdé őt, ha lát-é valamit? Mk 7,32.33; Jn 9,6

24 Az pedig föltekintvén, monda: Látom az embereket, mint valami járkáló fákat.

25 Azután kezeit ismét ráveté annak szemeire, és feltekintete véle. És megépüle, és láta messze és világosan mindent.

26 És hazaküldé, mondván: Se a faluba be ne menj, se senkinek el ne mondd a faluban! Mk 7,36

Péter vallástétele

27 És elméne Jézus és az ő tanítványai Cézárea Filippi falvaiba, és útközben megkérdé az ő tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek? Mt 16,13-20; Lk 9,18-27

28 Ők pedig felelének: Keresztelő Jánosnak és némelyek Illésnek, némelyek pedig egynek a próféták közül. Mk 6,15

29 És ő monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda néki: Te vagy a Krisztus.

30 És rájuk parancsola, hogy senkinek se szóljanak felőle. Mk 9,9

Jézus először jelenti be szenvedéseit

31 És kezdé őket tanítani, hogy az Emberfiának sokat kell szenvedni és megvettetni a vénektől és a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni és harmadnapra feltámadni. Mk 9,31; 10,33; Mt 16,21; 17,22; 20,18; Lk 9,22; 17,25; 24,7

32 És ezt nyilván mondja vala. Péter pedig magához vonván őt, kezdé dorgálni.

33 És ő megfordulván és az ő tanítványaira tekintvén, megfeddé Pétert, mondván: Távozz tőlem, Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.

34 A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki énutánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem! Mt 10,38; 16,24; Lk 9,23; 14,27

35 Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt, valaki pedig elveszti az ő életét énérettem és az evangéliumért, az megtalálja azt. Mt 10,39; 16,25; Lk 9,24; 17,33; Jn 12,25

36 Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Mt 16,26; Lk 9,25

37 Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?

38 Mert valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az Emberfia is szégyellni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal. Mt 10,33; Lk 9,26; 12,9