ZSOLTÁROK KÖNYVE
50. fejezet
Az igazi hálaáldozat
1 Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig. Józs 22,22
2 A Sionról, amelynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten. Zsolt 132,13.14; 110,2
3 Eljön a mi Istenünk, és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél. Ésa 35,4
4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét: Ésa 1,2; 2Móz 19,5-6
5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, akik áldozattal erősítik szövetségemet! 2Móz 24,3; 6-8
6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten bíró. Szela. Zsolt 89,6
7 Hallgass, én népem, hadd szóljak! Te, Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad! Isten vagyok én, a te Istened! 5Móz 4,6; 29,13-15; 2Móz 19,5; 20,2; 2Sám 7,23.24
8 Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
9 De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból, Ésa 66,2-4
10 mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken. Zsolt 8,7-9
11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
12 Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene. 2Móz 19,5; Zsolt 24,1
13 Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a Felségesnek fogadásidat! Zsolt 116,13.14
15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged, és te dicsőítesz engem. Jób 22,27; Zsolt 18,1.2
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velük.
19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
20 Leülsz, és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
21 Ezeket teszed, és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat. 5Móz 29,19-20
22 Értsétek meg ezt, ti, Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül! Zsolt 78,11; Mal 4,1.3
23 Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, és aki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását. Zsolt 18,20-27