Példabeszédek
1. fejezet
A bölcsesség hívása
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei. Préd 1,1
2 Bölcsesség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére,
3 okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 Hallja a bölcs, és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat
6 példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére!
7 Az Úrnak félelme feje a bölcsességnek. A bölcsességet és erkölcsi tanítást a bolondok megutálják. Jób 28,28; Zsolt 111,10
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd! Péld 6,20; 15,5
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranylánc a te nyakadra.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged, ne fogadd beszédüket! Péld 23,17
11 Ha azt mondják: Jere mivelünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül! Mik 7,2.3
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint akik mélységbe szállottak!
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal.
14 Sorsodat vesd közénk, egy erszényünk legyen mindnyájunknak!
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől! Zsolt 1,1; 4,5
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására. Ésa 59,7; Róm 3,15
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt,
18 ezek mégis vérük árán is ólálkodnak, lelkük árán is leselkednek.
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
20 A bölcsesség kinn szerül-szerte kiált, az utcákon zengedezteti az ő szavát. Péld 8,1-3
21 Lármás utcafőkön kiált a kapuk bemenetelén, a városban szólja az ő beszédit.
22 Míglen szeretitek, oh, ti, együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
23 Térjetek az én dorgálásomhoz! Ímé, közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette. Ésa 65,12; 66,4
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok.
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, amitől féltek.
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, amitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget, mikor eljő tireátok a nyomorgatás és a szorongatás, Péld 10,24
28 akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg; keresnek engem, de meg nem találnak, Jób 27,8.9; 36,12; Ésa 1,15; 59,2
29 azért, hogy gyűlölték a bölcsességet, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 Nem engedtek az én tanácsomnak, megvetették minden én feddésemet.
31 Esznek azért az ő útjuknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek. Róm 2,6-9
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
33 Aki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől. Ésa 1,19