Nehémiás kitér ellenségeinek cselvetései elől, és befejezi a kőfalat

1 És lőn, hogy mikor meghallá Szanballat, Tóbiás, az arábiabeli Gesem és a mi többi ellenségeink, hogy megépítettem a kőfalat, s hogy nem maradt azon semmi romlás, jóllehet még az ideig ajtókat nem állíttattam a kapukra, Neh 2,10; 4,7

2 külde Szanballat és Gesem hozzám ilyen üzenettel: Jer, és találkozzunk a faluk egyikében, az Onó völgyében! Holott ők gonoszt gondoltak ellenem. Neh 11,35; 1Krón 8,12

3 Küldék azért követeket hozzájuk ilyen üzenettel: Nagy dolgot cselekszem én, azért nem mehetek alá, megszűnnék e munka, ha attól eltávozván, hozzátok mennék.

4 És küldének hozzám ilyen módon négy ízben, és én ilyen módon felelék nékik.

5 Küldé továbbá hozzám Szanballat ilyen módon ötödször az ő legényét, akinek kezében egy felnyitott levél vala,

6 melyben ez vala írva: A szomszéd népek közt ez a hír, és Gasmu is mondja, hogy te és a zsidók pártot akartok ütni, annak okáért építed te a kőfalat, és hogy te leszel az ő királyuk e beszédek szerint. Neh 2,19

7 Sőt még prófétákat is rendelél, akik hirdetnék tefelőled Jeruzsálemben, ezt mondván: Király van Júdában! És most e dolgoknak híre a királyhoz is elérkezik, annak okáért jer, és tanácskozzunk együtt!

8 Én pedig küldék őhozzá ilyen üzenettel: Nem történt semmi olyan, aminőt te mondasz, hanem csak magadtól gondoltad mindazt a te szívedben. 5Móz 4,32; Bír 19,30

9 Mert mindezek el akarnak vala minket rettenteni, ezt mondván: Leveszik kezüket a munkáról, és az félben marad. Azért hát, oh, Uram, erősítsd meg az én kezeimet!

10 És én elmentem Semájának, a Delája fiának házába, aki Mehétabeél fia vala, és őt bezárkózva találtam, és monda: Menjünk az Isten házába, a templom belsejébe, és zárjuk be a templomnak ajtait, mert eljőnek, hogy megöljenek téged, és pedig éjjel jőnek el, hogy megöljenek.

11 Én pedig mondék: Avagy ily férfiúnak, mint én vagyok, illik-é futni? Hát ilyen lévén mint én, beléphet-é valaki a templomba, élvén? Nem megyek! 5Móz 13,1-5; 4Móz 18,7

12 És megismerém, hogy nem az Isten küldötte őt, hanem azt a próféciát azért mondá nékem, mert Tóbiás és Szanballat felbérelték őt. Neh 13,4.28

13 Azért vala pedig felbérelve, hogy én megrettenjek, és akképpen cselekedvén, vétkezzem, hogy így rossz híremet költhessék, és rágalmazhassanak. 5Móz 22,14.19; Ez 23,10

14 Emlékezzél meg, én Istenem, Tóbiásról és Szanballatról ezen cselekedeteik szerint, és a jövendőmondó Noádja asszonyról és a többi jövendőmondókról is, akik rémítgetének engem! Neh 5,19; 13,29; 4,4

15 Elvégezteték pedig a kőfal Elul hónap huszonötödik napján, ötvenkét nap alatt.

16 És lőn, hogy midőn meghallák minden mi ellenségeink, megfélemlének minden pogányok, akik körültünk valának, és igen összeestek a saját szemeikben, és megismerék, hogy a mi Istenünktől vitetett végbe e munka.

17 E napokban is sok levelet küldének némely zsidó elöljárók Tóbiásnak, és viszont Tóbiástól sok jöve hozzájuk.

18 Mert sokan Júdában őhozzá esküdtek, mivelhogy ő veje vala Sekániának, az Arah fiának, és Jóhanán, az ő fia, Mesullámnak, a Berékia fiának leányát vette volt el. Neh 4,3; Ezsd 2,5; 2Sám 21,7; 1Sám 18,3

19 Sőt még jó szándékait is emlegetik vala előttem, és az én beszédeimet megvivék néki. Leveleket pedig Tóbiás folyton küldött, hogy engem elrettentene.