Nehémiás a szegények sérelmeit orvosolja

1 Lőn pedig nagy kiáltása a népnek és feleségeiknek az ő atyjukfiai, a zsidók ellen.

2 Valának, akik ezt mondják vala: Fiainkkal és leányainkkal együtt sokadmagunkkal vagyunk, nékünk gabona kell, hogy együnk és éljünk.

3 És valának, akik ezt mondják vala: Mind mezeinket, mind szőlőinket, mind házainkat zálogba kell adogatnunk, nékünk gabona kell, mert éhezünk.

4 Viszont valának, akik ezt mondják vala: Kölcsönvettünk pénzt a király adójáért a mi mezeinkre és szőlőinkre.

5 És ímé, bár a mi testünk éppen olyan, mint a mi atyánkfiainak testük, s a mi fiaink olyanok, mint az ő fiaik, minékünk mégis rabság alá kell adnunk fiainkat és leányainkat, sőt vannak már rabszolga leányaink is, és nincs erőnk arra, hogy őket megválthatnók, hisz mezeink és szőlőink másokéi már. 5Móz 15,7-11; 3Móz 25,14-17.39; 2Móz 21,2; 2Kir 4,1; Jer 34,8-22; Péld 3,27; Mik 2,1

6 Felette nagy haragra gerjedtem azért, mikor kiáltásukat s e dolgokat hallottam.

7 És magamba szállva, gondolkodtam erről, és megfeddém az elöljárókat és főembereket, ezt mondván nékik: Ti a ti atyátokfiaival szemben uzsoráskodtok! És szerzék őellenük nagy gyűlést, Neh 13,25; 5Móz 24,10; Jób 22,6; 24,3; 5Móz 23,20; 3Móz 25,36

8 és mondám nékik: Mi megváltottuk a mi atyánkfiait, a zsidókat, akik a pogányoknak eladattak vala, a mi tehetségünk szerint. És ti is meg akarjátok venni a ti atyátokfiait, s ők nékünk adják el magukat?! És hallgatának, és nem tudának felelni semmit. 3Móz 25,42.47

9 És mondék: Nem jó dolog ez, amit ti cselekesztek. Hát nem fogtok a mi Istenünk félelmében járni, hogy valahára ne gyalázzanak már minket a pogányok, a mi ellenségeink? Ezsd 9,7.14

10 Hiszen én, atyámfiai és legényeim is pénzt és gabonát kölcsönöztünk nékik. Engedjük el, kérlek, e tartozást!

11 Adjátok vissza, kérlek, nékik még ma az ő mezeiket, szőlőiket, olajkertjeiket és házaikat! Ennek felette a kölcsönadott pénznek, gabonának, bornak és olajnak századát engedjétek el! 2Móz 22,25

12 És felelének: Visszaadjuk, és tőlük nem veszünk semmit. Úgy cselekszünk, amint te mondod. Ekkor egybehívám a papokat, és megeskettetém őket, hogy e beszéd szerint fognak cselekedni. 2Krón 19,8

13 Ruhámat is megrázám, és mondék: Éppen így rázzon ki az Isten minden embert az ő házából és vagyonából, és éppen így legyen kirázatott és üres, valaki meg nem teljesíti e beszédet! És monda az egész gyülekezet: Ámen. És dicsérék az Urat, és e beszéd szerint cselekedett a nép. ApCsel 18,6

Nehémiás önzetlensége helytartói hivatalában

14 Sőt azon naptól fogva, melyen Júdának földjére helytartójukul rendeltettem, Artaxerxes királynak huszadik esztendejétől fogva harminckettedik esztendejéig, azaz tizenkét esztendeig, sem én, sem az én atyámfiai a helytartónak járó kenyeret nem evénk. Neh 13,6

15 Holott az előbbi helytartók, akik énelőttem valának, terhelék a népet, és vevének tőlük kenyérért és borért negyven ezüst sikluson felül. Sőt még legényeik is zsarnokoskodának a népen. De én nem cselekedém így az Isten félelme miatt.

16 Sőt még e kőfalon is dolgoztam. Mezőt sem szereztünk. S minden én legényeim egybegyűltenek ott a munkára. Neh 4,16.21.23

17 Annak felette a zsidók, továbbá a másfélszáz főember és akik jőnek vala mihozzánk a körültünk lakó pogányok közül, az én asztalomnál esznek vala. Ezsd 6,21

18 Amit mindennapra készítenek vala: egy ökröt, hat kövér juhot, és madarakat is készítének nékem, minden tíz napra vala mindenféle bor bőségesen; és mindemellett sem kívántam be a helytartó kenyerét, mert nehéz vala a szolgálat ezen a népen.

19 Emlékezzél meg rólam, én Istenem, javamra, mindarról, amit én e néppel cselekedtem! Neh 13,14.22