3Mózes
25. fejezet
A szombatévről
1 Szóla ismét az Úr Mózesnek a Sínai-hegyen, mondván:
2 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, amelyet én adok néktek, nyugodjék meg a föld az Úrnak szombatja szerint!
3 Hat esztendőn át vesd a te szántóföldedet, és hat esztendőn át messed a te szőlődet, és takarítsd be annak termését!
4 A hetedik esztendőben pedig szombati nyugodalma legyen a földnek, az Úrnak szombatja: szántóföldedet ne vesd be, és szőlődet meg ne mesd!
5 Ami a te tarló földeden magától terem, le ne arasd, és ami a te metszetlen szőlődön terem, meg ne szedjed, mert nyugalom esztendeje lesz az a földnek.
6 És amit a föld az ő szombatján terem, legyen az eledelül néktek: néked, szolgádnak, szolgáló leányodnak, béresednek és zsellérednek, akik nálad tartózkodnak!
7 A te barmodnak is és a vadnak, amely a te földeden van, legyen annak minden termése eledelül!
8 Számlálj azután hét szombat-esztendőt, hétszer hét esztendőt, úgy hogy a hét szombat-esztendőnek ideje negyvenkilenc esztendő legyen!
9 Akkor fúvasd végig a riadó kürtöt a hetedik hónapban, a hónap tizedikén; az engesztelés napján fúvasd végig a kürtöt a ti egész földeteken!
10 És szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek szabadságot a földön, annak minden lakójának; kürtölésnek esztendeje legyen ez néktek, és kapja vissza ki-ki az ő birtokát, és térjen vissza ki-ki az ő nemzetségéhez!
11 Kürtölésnek esztendeje ez, az legyen néktek az ötvenedik esztendő! Ne vessetek és le se arassátok, amit önként terem a föld, és a metszetlen szőlőjét se szedjétek meg annak!
12 Mert kürtölésnek esztendeje ez, szent legyen néktek, a mezőről egyétek meg annak termését!
13 A kürtölésnek ebben az esztendejében kapja vissza ismét ki-ki az ő birtokát!
14 Ha pedig eladsz valami eladnivalót a te felebarátodnak, vagy vásárolsz valamit a te felebarátodtól, egymást meg ne csaljátok!
15 A kürtölés esztendejét követő esztendők száma szerint vásárolj a te felebarátodtól! A terméses esztendők száma szerint adjon el néked!
16 Az esztendők nagyobb számához képest nagyobb árt adj azért, amit veszesz, az esztendők kisebb számához képest pedig kisebb árt adj azért, amit veszesz, mert a termések számát adja ő el néked.
17 Egymást azért meg ne csaljátok, hanem félj a te Istenedtől, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
18 Ha teljesítitek azért az én rendeléseimet, és megtartjátok végzéseimet, és teljesítitek azokat, bátorságosan lakhattok a földön.
19 És megtermi a föld az ő gyümölcsét, hogy eleget ehessetek, és bátorságosan lakhattok azon.
20 Ha pedig azt mondjátok: Mit eszünk a hetedik esztendőben, ha nem vetünk, és termésünket be nem takarítjuk?
21 Én rátok bocsátom majd az én áldásomat a hatodik esztendőben, hogy három esztendőre való termés teremjen.
22 És mikor a nyolcadik esztendőre vettek, akkor is az ó termésből esztek egészen a kilencedik esztendeig. Mindaddig ógabonát esztek, míg ennek termése be nem jön.
23 A földet pedig senki el ne adja örökre, mert enyém a föld, csak jövevények és zsellérek vagytok ti nálam.
24 Azért a ti birtokotoknak egész földjén megengedjétek, hogy a föld kiváltható legyen!
25 Ha elszegényedik a te atyádfia, és elad valamit az ő birtokából, akkor álljon elő az ő rokona, aki közel van őhozzá, és váltsa ki, amit eladott az ő atyjafia!
26 Ha pedig nincs valakinek kiváltó rokona, de maga tesz szert annyira, hogy elege van annak megváltásához,
27 számlálja meg az eladása óta eltelt esztendőket, a felül lévőt pedig térítse meg annak, akinek eladta volt, és újra övé legyen az ő birtoka!
28 Ha pedig nincsen módjában, hogy visszatéríthesse annak, akkor maradjon az ő eladott birtoka annál, aki megvette azt, egészen a kürtölésnek esztendejéig! A kürtölésnek esztendejében pedig szabaduljon fel, és újra övé legyen az ő birtoka!
29 Ha valaki lakóházat ad el kerített városban, az kiválthatja azt az eladás esztendejének elteléséig; egy esztendőn át válthatja ki azt.
30 Ha pedig ki nem váltják az esztendőnek teljes elteléséig, akkor a ház, amely kerített városban van, örökre azé és annak nemzetségeié marad, aki megvette azt; nem szabadul fel a kürtölésnek esztendejében.
31 Az olyan falvak házai pedig, amelyek nincsenek körülkerítve, mezei földek gyanánt számíttassanak, kiválthatók legyenek, és a kürtölésnek esztendejében felszabaduljanak!
32 Ami pedig a léviták városait illeti, az ő birtokukban lévő városok házai a léviták által mindenkor kiválthatók legyenek! 4Móz 35,2
33 De amit ki nem vált is valaki a léviták közül, szabaduljon fel a kürtölésnek esztendejében, az eladott ház, és az ő birtokának városa, mert a léviták városainak házai tulajdon birtokuk nékik Izráel fiai között.
34 De a városaikhoz tartozó szántóföldeket el ne adják, mert örök birtokuk az nékik.
Az uzsora és a szolgák elnyomásának tilalma
35 Ha a te atyádfia elszegényedik, és keze erőtlenné lesz melletted, segítsd meg őt, akár jövevény, akár zsellér, hogy megélhessen melletted!
36 Ne végy őtőle kamatot vagy uzsorát, hanem félj a te Istenedtől, hogy megélhessen melletted a te atyádfia! 5Móz 23,20
37 Pénzedet ne add néki kamatra, se uzsoráért ne add a te eleségedet!
38 Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom földéről, hogy néktek adjam Kánaán földjét, és Istenetek legyek néktek.
39 Ha pedig elszegényedik melletted a te atyádfia, és eladja magát néked, ne szolgáltassad úgy, mint rabszolgát. 2Móz 21,2
40 Mint béres, mint zsellér legyen nálad, a kürtölésnek esztendejéig szolgáljon nálad!
41 Azután menjen el tőled ő és vele az ő gyermekei, és térjen vissza az ő nemzetségéhez, és térjen vissza az ő atyáinak örökségébe!
42 Mert az én szolgáim ők, akiket kihoztam Egyiptom földjéről, nem adathatnak el, mint rabszolgák.
43 Ne uralkodjál rajta kegyetlenül, hanem félj a te Istenedtől! Ef 6,9; Kol 4,1
44 Mind szolgád, mind szolgálóleányod, akik lesznek néked, a körületek lévő népek közül legyenek; azokból vásárolj szolgát és szolgálóleányt
45 meg a zsellérek gyermekei közül is, akik nálatok tartózkodnak, azokból is vásárolhattok, és azoknak nemzetségéből, akik veletek vannak, akiket a ti földeteken nemzettek, és legyenek a ti tulajdonotok.
46 És örökül hagyhatjátok azokat a tiutánatok való fiaitoknak, hogy örökségül bírják azokat, örökké dolgoztathattok velük. De a ti atyátokfiain, az Izráel fiain, egyik a másikán senki ne uralkodjék kegyetlenül!
47 És ha a jövevény vagy zsellér vagyonra tesz szert melletted, a te atyádfia pedig elszegényedik mellette, és eladja magát a melletted lévő jövevénynek, zsellérnek vagy jövevény nemzetségéből való sarjadéknak,
48 mindamellett is, hogy eladta magát, megváltható legyen, akárki megválthassa azt az ő atyjafiai közül.
49 Vagy nagybátyja, vagy nagybátyjának fia váltsa meg azt, vagy az ő nemzetségéből való vérrokona váltsa meg azt, vagy, ha módja van hozzá, maga váltsa meg ő magát!
50 És vessen számot azzal, aki megvette őt, attól az esztendőtől kezdve, amelyen eladta magát annak, a kürtölésnek esztendejéig, és az ő eladásának ára az esztendők száma szerint legyen, a béres ideje szerint legyen nála!
51 Ha még sok esztendő van hátra, azokhoz képest térítse meg annak a váltságot az ő megvásárlásának árából!
52 Ha pedig kevés esztendő van hátra a kürtölésnek esztendejéig, akkor is vessen számot vele, és az évek számához képest fizesse vissza az ő váltságát!
53 Mint esztendőről esztendőre fogadott béres legyen nála, ne uralkodjék kegyetlenül rajta teelőtted!
54 Ha pedig ilyen módon meg nem váltatik, a kürtölésnek esztendejében szabaduljon fel ő és vele az ő gyermekei!
55 Mert az én szolgáim Izráel fiai, az én szolgáim ők, akiket kihoztam Egyiptom földjéről. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.