ZSOLTÁROK KÖNYVE

31. fejezet

A reménység nem szégyenít meg

1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára.

2 Tebenned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha! Igazságoddal szabadíts meg engem! Zsolt 22,6; 71,1

3 Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg! Légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem! Zsolt 71,3; Péld 18,10

4 Mert kősziklám és védőváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet! Zsolt 25,11

5 Ments ki engem a hálóból, amelyet titkon vetettek nékem, hiszen te vagy az én erősségem.

6 Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh, Uram, hűséges Isten.

7 Gyűlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én.

8 Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, amiért meglátod nyomorúságomat, és megismered a háborúságokban lelkemet.

9 És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, sőt tágas térre állatod lábaimat.

10 Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom! Elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem. Jób 17,6; Zsolt 6,8

11 Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban múlnak éveim; bűnöm miatt roskadoz erőm, és kiasznak csontjaim.

12 Temérdek üldözőm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerőseimnek félelmévé; akik az utcán látnak, elfutnak tőlem.

13 Töröltettem, akár a halott, az emlékezetből. Olyanná lettem, mint az elrothadt edény.

14 Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelől, amint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet.

15 De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem. Zsolt 22,11

16 Életem ideje kezedben van; szabadíts meg ellenségeim kezéből és üldözőimtől! Jób 14,5

17 Világosítsd meg orcádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból! Zsolt 4,7

18 Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged! A gonoszok szégyenüljenek meg, és pusztuljanak a Seolba! Zsolt 6,11

19 A hazug ajkak némuljanak el, amelyek vakmerően szólnak az igaz ellen kevélységgel és megvetéssel! Péld 14,3; Zsolt 52,3.4

20 Mily bőséges a te jóságod, amelyet fenntartasz a téged félőknek, és megbizonyítasz a tebenned bízókon az emberek fiai előtt. Ésa 64,1; 1Kor 2,9

21 Elrejted őket a te orcádnak rejtekében az emberek zendülései elől. Sátorban őrzöd őket a perpatvarkodó nyelvektől. Zsolt 27,5; Zsolt 52,3-5

22 Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerősített városon!

23 Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elől; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád. Ésa 38,11.12

24 Szeressétek az Urat mind, ti, ő kedveltjei! A híveket megőrzi az Úr, és bőven megfizet a kevélyen cselekvőknek! Zsolt 34,10; Róm 2,6-9

25 Legyetek erősek, és bátorodjék a ti szívetek, mindnyájan, akik várjátok az Urat!

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában