Ésaiás

64. fejezet

A megváltásért való könyörgés folytatása

1 Oh, vajha megszakasztanád az egeket és leszállnál, előtted a hegyek elolvadnának, mint a tűz meggyújtja a rőzsét, a vizet a tűz felforralja, hogy nevedet ellenségidnek megjelentsd, hogy előtted reszkessenek a népek, Zsolt 18,8.10

2 hogy cselekednél rettenetes dolgokat, amiket nem vártunk, leszállnál, és előtted a hegyek elolvadnának!

3 Hiszen öröktől fogva nem hallottak, és fülükbe sem jutott, szem nem látott más Istent tekívüled, aki így cselekszik azzal, aki őt várja.

4 Elébe mégy annak, aki örvend, és igazságot cselekszik, akik útjaidban rólad emlékeznek. Ímé, te felgerjedtél, és mi vétkezénk. Régóta így vagyunk. Megtartatunk-é?

5 És mi mindnyájan olyanok voltunk, mint a tisztátalan, és mint megfertéztetett ruha minden mi igazságaink, és elhervadánk, mint a falomb mindnyájan, és álnokságaink, mint a szél, hordának el bennünket. Ésa 1,4.28.30; 57,13; 59,12.13; 17,6; Jób 27,21

6 S nem volt, aki segítségül hívta volna nevedet, aki felserkenne, és beléd fogóznék, mert orcádat elrejtéd tőlünk, és álnokságainkban minket megolvasztál.

7 Most pedig, Uram, Atyánk vagy te, mi sár vagyunk, és te a mi alkotónk, és kezed munkája vagyunk mi mindnyájan. Ésa 29,16; 45,9

8 Oh, ne haragudjál, Uram, felettébb, és ne mindörökké emlékezzél meg álnokságinkról! Ímé, lásd, kérünk, mindnyájan a te néped vagyunk! Zsolt 79,8

9 Szentségednek városai pusztává lettenek, Sion pusztává lőn, Jeruzsálem kietlenné. Zsolt 74,3.7

10 Szentségünk és ékességünk házát, hol téged atyáink dicsértenek, tűz perzselé föl, és minden, amiben gyönyörködénk, elpusztult. 2Kir 25,9

11 Hát megtartóztatod-é magad mindemellett is, Uram? Hallgatsz-é, és gyötörsz minket felettébb?

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában