A veszedelem napján is az Úrhoz menekül Dávid

1 Dávidé. Az Úr az én világosságom és üdvösségem. Kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége. Kitől remegjek? Mik 7,8; Zsolt 118,6

2 Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim, ők botlanak meg és hullanak el. Zsolt 18,38.39

3 Ha tábor fog körül, nem fél szívem. Habár had támad reám, mégis őbenne bízom én. Zsolt 3,6.7

4 Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében, hogy nézhessem az Úrnak szépségét, és gyönyörködhessem az ő templomában. Zsolt 23,6; 42,2-3

5 Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem. Zsolt 31,21

6 Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, akik körültem vannak, és én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.

7 Halld meg, Uram, hangomat! Hívlak. Irgalmazz nékem, és hallgass meg engem!

8 Helyetted mondja a szívem: Az én orcámat keressétek! A te orcádat keresem, oh, Uram!

9 Ne rejtsd el orcádat előlem, ne utasítsd el szolgádat haraggal! Te voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene! Zsolt 104,27-30

10 Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem. Ésa 49,15.16

11 Taníts meg engem a te utadra, oh, Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen az én üldözőim miatt! Zsolt 25,4.5.9

12 Ne adj át engem szorongatóim kívánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek. Zsolt 31,9; 1Sám 24,10; Zsolt 109,2

13 Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földjén.

14 Várjad az Urat, légy erős, bátorodjék szíved, és várjad az Urat! Ésa 25,9; Zsolt 31,25