Felhívás megtérésre

1 Nos hát! Ha elbocsátja valaki az ő feleségét, és ez eltávozik tőle, és más férfiúé lesz: Vajon visszamehet-é még a férfi őhozzá? Nem lenne-é az a föld fertelmesen megfertőztetve? Te pedig sok szeretővel paráználkodtál, és visszajönnél hozzám? – mondja az Úr. 5Móz 24,1-4

2 Emeld fel szemeidet a magaslatokra, és lásd meg: hol nem szeplősítettek meg téged? Az utakon vártál reájuk, mint az arab a pusztában, és megfertőztetted a földet paráznaságaiddal és gonoszságoddal.

3 Noha megvonattak a korai záporok, és késői eső sem volt, mégis parázna asszony homlokúvá lettél, szégyenkezni nem akartál.

4 Nemde mostantól így kiáltasz nékem: Atyám! Ifjúságomnak te vagy vezére.

5 Mindörökké haragszik-é, mindvégig bosszankodik-é? Ímé, ezt mondod, de cselekszed a gonoszságokat, amint tőled telik.

6 És monda az Úr nékem Jósiás király napjaiban: Láttad-é, amit az elpártolt Izráel cselekedett? Elment ő minden magas hegyre, és minden zöldellő fa alá, és ott paráználkodott. Jer 2,20; Ésa 57,7

7 És mondám, miután mindezt megcselekedte: Térj vissza hozzám! De nem tért vissza. És látta ezt az ő hitszegő húga, a Júda. 2Kir 17,8-19

8 És láttam, hogy mindamellett is, hogy elbocsátottam az elpártolt parázna Izráelt, és adtam néki elválásról való levelet, nem félt a hitszegő Júda, az ő húga, hanem elment, és ő is paráználkodott.

9 És lőn, hogy az ő paráznaságának hírével megfertőztette a földet, mert kővel és fával paráználkodott.

10 És mindezután sem tért vissza hozzám az ő hitszegő húga, a Júda, az ő szíve teljességével, hanem csak képmutatással – azt mondja az Úr.

Isteni kegyelem ígérete

11 És monda nékem az Úr: Igazabb lelkű az elpártolt Izráel, mint a hitszegő Júda. Ez 16,51; 23

12 Menj el, és kiáltsd e szókat észak felé, és mondjad: Térj vissza, elpártolt Izráel – ezt mondja az Úr –, és nem bocsátom reátok haragomat, mert kegyelmes vagyok én – ezt mondja az Úr –, nem haragszom mindörökké. Zsolt 103,8-9

13 Csakhogy ismerd el a te hamisságodat, hogy hűtelenné lettél az Úrhoz, a te Istenedhez, és szertefutottál útjaidon az idegenekhez mindenféle zöldellő fa alá, és az én szómra nem hallgattatok! – ezt mondja az Úr.

14 Térjetek meg, szófogadatlan fiak – azt mondja az Úr –, mert én férjetekké lettem néktek, és magamhoz veszlek titeket, egyet egy városból, kettőt egy nemzetségből, és beviszlek titeket Sionba. Hós 2,1

15 És adok néktek szívem szerint való pásztorokat, és legeltetnek tudománnyal és értelemmel. Jer 23,4; Ez 34,23

16 És ha majd megsokasodtok és megszaporodtok a földön azokban a napokban – azt mondja az Úr –, nem mondják többé: Az Úr szövetségének ládája! Szívére se veszi senki, rá se gondolnak, meg sem látogatják, és nem készítik meg újra.

17 Abban az időben Jeruzsálemet hívják majd az Úr királyi székének, és minden nemzet odagyülekezik az Úr nevéért Jeruzsálembe, és nem követik többé gonosz szívüknek makacsságát.

18 Azokban a napokban a Júda háza Izráel házával fog járni, és együtt mennek be az északi földről abba a földbe, amelyet örökségül adtam a ti atyáitoknak. Ez 37,16-22

19 Azt mondám ugyanis magamban: Miképpen tegyelek téged a fiak közé, és adjam néked a kívánatos földet, a pogányok seregének drága örökségét? És azt végezém: Hívj engem atyámnak, és ne pártolj el tőlem!

20 Mindamellett amint hitszegővé lesz az asszony az ő társa iránt, úgy lettetek hitszegőkké irántam, Izráel háza – azt mondja az Úr. 2Móz 19,8

21 Szó hallatszik a magaslatokon, Izráel fiainak esdeklő sírása, mert elfordították útjukat, elfelejtkeztek az Úrról, az ő Istenükről. Jer 2,32

22 Térjetek vissza, szófogadatlan fiak, és meggyógyítom a ti elpártolástokat. Ímé, mi hozzád járulunk, mert te vagy az Úr, a mi Istenünk! Hós 14,3

23 Bizony hiábavaló a halmokról, a hegyekről való zajongás. Bizony az Úrban, a mi Istenünkben van Izráel megmaradása. Zsolt 121,2

24 És ez a gyalázatosság emésztette a mi atyáink szerzeményét gyermekségünk óta: juhaikat, szarvasmarháikat, fiaikat és leányaikat.

25 Gyalázatunkban heverünk, és elborít minket a mi szégyenünk, mert vétkeztünk az Úr ellen, a mi Istenünk ellen: mi és a mi atyáink gyermekségünk óta mind e mai napig, és nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára. Zsolt 106,6