Az égőáldozati oltár felállítása; a sátoros ünnep

1 Mikor pedig eljöve a hetedik hónap, és Izráel fiai az ő városaikban lakozának, felgyűle a nép egyenlőképpen Jeruzsálembe.

2 És fölkele Jésua, Jósádák fia s az ő atyjafiai, a papok és Zorobábel, Sealtiél fia s az ő atyjafiai, és megépíték Izráel Istenének oltárát, hogy áldozzanak rajta égőáldozatokat, amint írva van Mózesnek, az Isten emberének törvényében. 5Móz 12,5; Zak 3,1; 2Krón 23,18

3 És erős fundamentumra állíták fel az oltárt, mert félnek vala a földnek népétől, és áldozának rajta égőáldozatokat az Úrnak, reggeli és esteli égőáldozatokat. 4Móz 28,1-8; 2Móz 29,38

4 És megülék a sátoros ünnepet, amint írva van, s áldozának égőáldozatot napról napra szám és szokás szerint, mindennapit az ő napján. 3Móz 23,34; 4Móz 29,12-40; 5Móz 16,13-15

5 És azután áldozák az állandó napi, továbbá a hónapok első napjain s az Úr minden szent ünnep napjain viendő égőáldozatot és mindazokért valót, akik önkéntesen ajándékozának az Úrnak. 2Móz 29,42; 4Móz 28,11; 29,2-6.39; Neh 10,32.33

6 Tehát a hetedik hónap első napjától fogva kezdének égőáldozatot áldozni az Úrnak, amikor az Úr templomának alapköve még nem tétetett le.

7 És adának pénzt a kő- és favágóknak s a mesterembereknek, és ételt és italt és olajat a szidónbelieknek és tíruszbelieknek, hogy hozzanak cédrusfákat a Libanonról a joppéi tenger felé Círus, perzsa király nékik adott engedelme szerint. 1Kir 5,2.6.9; 2Krón 2,10-15

A templom alapkövének letétele

8 Második esztendőben azután, hogy fölmenének az Isten házához Jeruzsálembe, a második hónapban megkezdték az építést Zorobábel, a Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia és a többi atyjafiaik, a papok és léviták és mindnyájan, akik a fogságból visszajöttek vala Jeruzsálembe, és rendelék a lévitákat, akik húszesztendősök vagy azon felül valának, az Úr háza építésének vezetésére.

9 És elölálla Jésua, az ő fiai és atyjafiai, Kadmiél és fiai, a Júda fiai egyenlőképpen, hogy vezérei legyenek az Isten házát építő munkásoknak, továbbá Hénádád fiai, fiaik és testvéreik, mind léviták. Ezsd 2,40; Neh 3,18.24; 10,9-10

10 S midőn az építők letették az Úr templomának alapkövét, Jésua és Zorobábel odaállaták a papokat öltözetükben kürtökkel s a lévitákat, Ásáf fiait cimbalmokkal, hogy dicsérjék az Urat, Izráel királyának, Dávidnak rendelete szerint. Ezsd 2,41; 2Krón 5,12; 20,21; 23,18; 1Krón 25,2

11 És énekelének, dicsérvén az Urat és hálát adván néki, mert jó, mert mindörökké van az ő irgalmassága Izráelen. És mind az egész nép nagy fennszóval kiált vala, dicsérvén az Urat, hogy az Úr házának alapköve immáron letétetett. Zsolt 106,1; Zsolt 107,1; Zsolt 118,1; Zsolt 136,1; 1Krón 16,1.34

12 Nagy sokan pedig a papok és a léviták és a családfők közül, a vének, akik látták vala az első házat, mikor alapot vetnek vala most e háznak az ő szemük előtt, nagy fennszóval sírnak vala, sokan pedig örömükben nagy fennszóval kiáltanak vala. Agg 2,3; Zak 4,9-10

13 Úgyhogy a nép nem tudja vala megkülönböztetni az örömben való kiáltást a nép siralmának szavától, mert a nép kiált vala nagy fennszóval, és ez a szó messze földre meghallatott.