Jövendölés a templom dicsőségéről és a messiási korról

1 A hetedik hónap huszonnegyedik napján szóla az Úr Aggeus próféta által, mondván:

2 Szólj csak Zorobábelnek, a Sealtiél fiának, Júda fejedelmének és Jósuának, a Jehosadák fiának, a főpapnak és a nép többi tagjainak, mondván:

3 Ki van még életben köztetek, aki látta ezt a házat az ő első dicsőségében? És milyennek látjátok ti most ezt? Avagy olyan-é ez a ti szemetekben, mintha semmi volna?

4 De most légy bátor, Zorobábel! – azt mondja az Úr. Légy bátor te is, Jósua, Jehosadák fia, te főpap, és légy bátor e földnek minden népe – azt mondja az Úr –, és cselekedjétek, mert én veletek vagyok – azt mondja a Seregeknek Ura.

5 Az igét, amellyel szövetségre léptem veletek, mikor kijöttetek Egyiptomból, és az én lelkem köztetek marad. Ne féljetek!

6 Mert ezt mondja a Seregeknek Ura: Egy kevés idő van még, és én megindítom az eget és a földet, a tengert és a szárazt.

7 És megindítok minden népet, és eljön, akit minden népek óhajtanak, és megtöltöm e házat dicsőséggel – azt mondja a Seregeknek Ura.

8 Enyém az ezüst, és enyém az arany – azt mondja a Seregeknek Ura.

9 Nagyobb lészen e második háznak dicsősége az elsőnél – azt mondja a Seregeknek Ura –, és e helyen adok békességet – azt mondja a Seregeknek Ura.

10 A kilencedik hónap huszonnegyedikén, Dáriusnak második esztendejében szóla az Úr Aggeus próféta által, mondván:

11 Ezt mondja a Seregeknek Ura: Kérdezd meg csak a papokat a törvény felől, mondván:

12 Ha szentelt húst visz valaki az ő köntösének szárnyában, és illeti annak szárnyával a kenyeret vagy a főzeléket, vagy a bort, vagy az olajat, vagy bármi más eleséget: Vajon szent-e az? És felelének a papok, és mondák: Nem.

13 Aggeus pedig mondá: Ha hulla által fertőzött illeti mindezeket, tisztátalanná lesz-é? És felelének a papok, és mondák: Tisztátalanná!

14 Aggeus pedig felele, és mondá: Épp így e nép és épp így e nemzet énelőttem – azt mondja az Úr – és épp így kezüknek minden munkája, és amit ide felhoznak: tisztátalan az.

15 Most azért jól gondoljátok meg e naptól fogva az elmúltakat is, mielőtt még követ kőre tettek volna az Úr hajlékában!

16 Azelőtt elmentek a húszas garmadához, és tíz lett; elmentek a sajtóhoz, hogy ötven vederrel merítsenek, és húsz lett.

17 Megvertelek titeket üszökkel, ragyával,* és kezetek minden munkáját kőesővel, és mégsem hajoltatok hozzám – azt mondja az Úr. 1Kir 8,37; Ám 4,9

18 Jól gondoljátok hát meg e naptól fogva az elmúltakat is! A kilencedik hónap huszonnegyedik napjától, attól a naptól fogva, amelyen letétetett az Úr hajlékának alapja. Jól meggondoljátok!

19 Van-é még mag a csűrben? És bizony, a szőlő, a füge, a gránátalma és az olajfa sem termett! E naptól fogva megáldalak.

20 Másodszor is szóla az Úr Aggeusnak a hónap huszonnegyedik napján, mondván:

21 Mondd meg Zorobábelnek, Júda fejedelmének: Én megindítom az eget és a földet.

22 És felforgatom az országok királyi székét, és elfogyasztom a pogány országok erejét, és felforgatom a szekeret és a benne ülőket, és lehullanak a lovak és a rajtuk ülők: ki-ki az ő atyjafiának fegyvere által.

23 Azon a napon – azt mondja a Seregeknek Ura –, felveszlek téged Zorobábel, Sealtiélnek fia, én szolgám – azt mondja az Úr –, és olyanná teszlek, mint egy pecsétgyűrű, mert téged választottalak el – azt mondja a Seregeknek Ura. Jer 22,24