ZSOLTÁROK KÖNYVE

107. fejezet

A megváltottak hálaéneke

1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme! Ésa 3,11

2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, akiket megváltott a szorongatónak kezéből,

3 és akiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugat felől, északról és a tenger felől. Zsolt 106,27

4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban, lakóváros felé utat nem találtak vala.

5 Éhesek és szomjasok valának, lelkük is elepedt bennük.

6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból megmenté őket. 5Móz 32,10-14

7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakóvároshoz juthassanak.

8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

9 hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! Zsolt 105,40

10 Akik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal, 2Krón 33,9-11

11 mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megutálták.

12 Azért megalázta az ő szívüket nyomorúsággal: elestek, és nem volt segítségük. 2Krón 33,12.13

13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.

14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.

15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

16 hogy összetöré az érckapukat, és a vas-zárakat letördelé!

17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 5Móz 32,28

18 Minden étket utála az ő lelkük, és a halál kapujához közelgetének. Jób 33,20

19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadította őket.

20 Kibocsátá az ő szavát, és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. Ésa 44,26.28; Zsolt 126,1-3; Zak 9,11

21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

22 és áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! Zsolt 50,14.23

23 Akik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,

24 azok látták az Úrnak dolgait és az ő csodáit a mélységben.

25 Szólott ugyanis, és szélvészt támaszta, amely felduzzasztá a habokat. Jón 1,4

26 Az égig emelkedének, a fenékig süllyedének, lelkük elolvada az ínségben.

27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességüknek esze vész vala.

28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. Jón 1,5.6

29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. Jón 1,15

30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kívánságuknak partjára.

31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!

32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!

33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá,

34 gyümölcstermő földet meddő földdé a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 5Móz 28,20

35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.

36 És telepített oda éhezőket, hogy lakóvárosokat építsenek.

37 És mezőket vetének be, és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. Ésa 41,18-20

38 És megáldá őket, és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. Jób 12,23

39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.

40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. Jób 12,21

41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. Zsolt 113,7-9

42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. Zsolt 34,3.4; Jób 5,16

43 A bölcs az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában