EZÉKIEL KÖNYVE
37. fejezet
Izráel feltámadása
1 Lőn énrajtam az Úrnak keze, és kivitt engem az Úr lélek által, és letőn engem a völgynek közepette, mely csontokkal rakva vala.
2 És átvitt engem azok mellett körös-körül, és ímé, felette sok vala a völgy színén, és ímé, igen megszáradtak vala.
3 És monda nékem: Embernek fia! Vajon megélednek-é ezek a tetemek? És mondék: Uram, Isten, te tudod!
4 És monda nékem: Prófétálj e tetemek felől, és mondjad nékik: Ti megszáradt tetemek, halljátok meg az Úr beszédét!
5 Így szól az Úr Isten ezeknek a tetemeknek: Ímé, én bocsátok tibelétek lelket, hogy megéledjetek.
6 És adok reátok inakat, és hozok reátok húst, és bőrrel beborítlak titeket, és adok belétek lelket, hogy megéledjetek, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
7 És én prófétálék, amint parancsolva vala nékem. És mikor prófétálnék, lőn zúgás, és ímé, zörgés, és egybemenének a tetemek, mindenik tetem az ő teteméhez.
8 És látám, és ímé, inak valának rajtuk, és hús növekedett, és felül bőr borította be őket, de lélek nem vala még bennük.
9 És monda nékem: Prófétálj a léleknek, prófétálj, embernek fia, és mondjad a léleknek: Ezt mondja az Úr Isten: A négy szelek felől jöjj elő lélek, és lehelj ezekbe a megölettekbe, hogy megéledjenek!
10 És prófétálék, amint parancsolá. És beléjük méne a lélek, s megéledének, s állának lábaikra, felette igen nagy sereg.
11 És monda nékem: Embernek fia! Ezek a tetemek az Izráel egész háza. Ímé, ezt mondják: Elszáradtak a mi csontjaink, és elveszett a mi reménységünk, kivágattunk!
12 Annak okáért prófétálj, és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Ímé, én megnyitom a ti sírjaitokat, és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem! S beviszlek titeket Izráel földjére. Ésa 26,19; Zak 9,11
13 És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor megnyitándom sírjaitokat, és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem!
14 És adom az én lelkemet belétek, hogy megéledjetek, és leteszlek titeket a ti földetekre. És megtudjátok, hogy én, az Úr, szóltam és megcselekedtem – ezt mondja az Úr Isten.
15 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
16 És te, embernek fia, végy magadnak fát, és írd ezt reá: Júdáé és Izráel fiaié, az ő társaié! És végy egy másik fát, és írd ezt reá: Józsefé, Efraim fája és az egész Izráel házáé, az ő társaié!
17 És tedd együvé azokat, egyiket a másikhoz egy fává, hogy eggyé legyenek kezedben!
18 És ha mondják néked a te néped fiai, mondván: Avagy nem jelented-é meg nékünk, mit akarsz ezekkel?
19 Szólj nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én fölveszem a József fáját, mely Efraim kezében van, és Izráel nemzetségeit, az ő társait, és teszem őket őhozzá, a Júda fájához, és összeteszem őket egy fává, hogy eggyé legyenek az én kezemben. Ésa 11,12-14
20 És ha e fák, amelyekre írsz, kezedben lesznek szemük láttára,
21 szólj nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én fölveszem Izráel fiait a pogányok közül, akik közé mentek, és egybegyűjtöm őket mindenfelől, és beviszem őket az ő földjükre.
22 És egy néppé teszem őket azon a földön, Izráelnek hegyein, és egyetlenegy király lesz mindnyájuk királya, és nem lesznek többé két néppé, és ezután nem oszolnak többé két királyságra. 1Kir 11,29-39; Jer 3,18; Bír 18,1
23 És többé meg nem fertőztetik magukat bálványaikkal és utálatosságaikkal és minden bűneikkel. És megtartom őket minden oly lakóhelyüktől, amelyekben vétkeztek, és megtisztítom őket, és lesznek nékem népem, és én leszek nékik Istenük. Ésa 1,18.19; 4,3; Jer 33,8
24 És az én szolgám, Dávid lesz a király őrajtuk, s egy pásztora lesz mindnyájuknak. És az én törvényeim szerint járnak, s parancsolataimat megőrzik és cselekszik. Ez 34,23
25 És laknak a földön, melyet adtam vala az én szolgámnak, Jákóbnak, amelyen laktak a ti atyáitok. És laknak azon ők és fiaik és fiaiknak fiai mindörökké, és az én szolgám, Dávid az ő fejedelmük örökké.
26 És szerzek velük békességnek frigyét, örökkévaló frigy lesz ez velük. És elültetem őket és megsokasítom, és helyeztetem az én szenthelyemet közéjük örökké. Jer 31,31-34
27 És lesz az én lakhelyem felettük, és leszek nékik Istenük, és ők nékem népem. Ezsd 3,10.11
28 És megtudják a pogányok, hogy én vagyok az Úr, ki megszentelem Izráelt, mikor szenthelyem közöttük lesz mindörökké.