A pogányok megaláztatása

1 Az Úr igéjének terhe a Kadrák földje ellen. Damaszkusz lesz pedig annak nyugvóhelye (mert az Úr szemmel tartja az embereket és Izráelnek minden törzsét),

2 és Hámát is, amely szomszédos vele, Tírusz és Szidón, noha igen okosak. Ez 28,3

3 Várat épített magának Tírusz, és annyi az ezüstje rakáson, mint a por, és az aranya, mint az utcák sara.

4 Ímé, szegénnyé teszi őt az Úr, és megrontja hatalmát a tengeren, magát pedig tűz emészti meg.

5 Meglátja ezt Askalon, és megretten, Gáza is és igen bánkódik, Ekron is, mert megszégyenült reménységében. Mert kivész a király Gázából, és Askalon lakatlan marad.

6 Asdódban pedig idegenek laknak, és a filiszteusok kevélységét megtöröm.

7 Kivonszom a vért szájukból, és utálatosságaikat fogaik közül, és ő is a mi Istenünké marad, és olyan lesz, mint egy fejedelem Júdában, Ekron pedig, mint a Jebuzeus.

8 És tábort járok házam körül, mint a sereg ellen, az ide-oda kóborlók ellen, és nem megy át többé rajtuk a sarcoló, mert most szemmel tartom őt.

A békés és hatalmas király, a Messiás ígérete

9 Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! Ímé, jön néked a te királyod, igaz és szabadító ő, szegény és szamárháton ülő, azaz nőstény szamárnak vemhén. Ésa 62,11.12; Mt 21,5

10 És kivesztem a szekeret Efraimból, és a lovat Jeruzsálemből, kivesztem a harci kézívet is, és békességet hirdet a pogányoknak; és uralkodik tengertől tengerig, és a folyamtól a föld határáig. Mik 5,4.5; Zsolt 2,8

11 Sőt a veled való szövetségnek véréért a te foglyaidat is kibocsátom a kútból, amelyben nincs víz. Ésa 51,1; 12-14

12 Térjetek vissza az erősséghez, reménységnek foglyai! Ma is azt hirdetem néktek: kétszeresen megfizetek néked!

13 Mert kifeszítem Júdát magamnak mintegy kézívet, és megtöltöm Efraimot. És felindítom fiaidat, oh, Sion, a te fiaid ellen, oh, Jáván, és olyanná teszlek, mint a hős fegyvere.

14 És megjelen felettük az Úr, és nyila repül, mint a villámlás. Az Úr Isten kürtöt fuvall, és déli szelekben nyomul elő.

15 A Seregeknek Ura megoltalmazza őket, megemésztik és letapossák a parittyaköveket, és isznak és zajongnak, mint a bortól, és megtelnek, mint a csészék és mint az oltár szegletei.

16 És megsegíti őket az Úr, az ő Istenük ama napon mint az ő népének nyáját, és mint koronakövek ragyognak az ő földjén.

17 Oh, mily nagy az ő jósága és mily nagy az ő kedvessége! Ifjakat tesz virágzóvá a gabona, és leányokat a must.