Az első parancsolat magyarázata, az Isten iránti szeretetről

1 Ezek pedig a parancsolatok, a rendelések és a végzések, amelyek felől parancsolta az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam azokat néktek, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, amelyre átmenőben vagytok, hogy bírjátok azt.

2 Hogy féljed az Urat, a te Istenedet, és megtartsad minden ő rendelését és parancsolatát, amelyeket én parancsolok néked: te és a te fiad és a te unokád teljes életedben, és hogy hosszú ideig élhess!

3 Halld meg azért, Izráel, és vigyázz, hogy megcselekedjed, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál a tejjel és mézzel folyó földön, amiképpen megígérte az Úr, a te atyáidnak Istene néked!

4 Halld, Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr! 5Móz 4,35; 1Kir 8,60; Jn 17,3

5 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből! 5Móz 10,12; Mt 22,37

6 És ez igék, amelyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben!

7 És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz! 5Móz 4,9

8 És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között! 2Móz 13,9

9 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra!

10 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, amely felől megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy ad néked nagy és szép városokat, amelyeket nem építettél,

11 és minden jóval telt házakat, amelyeket nem te töltöttél meg, és ásott kutakat, amelyeket nem te ástál, szőlő- és olajfakerteket, amelyeket nem te plántáltál, és eszel és megelégszel, Józs 24,13

12 vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaságnak házából! 5Móz 8,10-11

13 Féljed az Urat, a te Istenedet, őnéki szolgálj, és az ő nevére esküdjél! 5Móz 10,20; Jer 4,2

14 Ne járjatok idegen istenek után azoknak a népeknek istenei közül, akik körültetek vannak Józs 23,8

15 (mert az Úr, a te Istened féltőn szerető Isten teközötted), hogy az Úrnak, a te Istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne töröljön téged a föld színéről!

16 Meg ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképpen megkísértettétek Masszában! Mt 4,7; 2Móz 17,1-7

17 Szorosan megtartsátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, az ő bizonyságait és rendeléseit, amelyeket parancsolt néked!

18 És azt cselekedjed, ami igaz és jó az Úrnak szemei előtt, hogy jól legyen dolgod, és bemehess, és bírhasd azt a jó földet, amely felől megesküdött az Úr a te atyáidnak,

19 hogy elűzzed minden ellenségedet a te színed elől, amint megmondotta az Úr!

20 Ha a te fiad megkérdez téged ezután, mondván: Mire valók e bizonyságtételek, rendelések és végzések, amelyeket az Úr, a mi Istenünk parancsolt néktek:

21 Akkor azt mondjad a te fiadnak: Szolgái voltunk Egyiptomban a fáraónak, de kihozott minket az Úr Egyiptomból hatalmas kézzel.

22 És tőn az Úr Egyiptomban nagy és veszedelmes jeleket és csudákat a fáraón és az ő egész háznépén a mi szemeink láttára. 2Móz 7,20

23 Minket pedig kihoza onnét, hogy bevigyen minket, és nékünk adja azt a földet, amely felől megesküdött a mi atyáinknak. 2Móz 3,7-10; 12,31-34

24 És megparancsolta nékünk az Úr, hogy cselekedjünk mind e rendelések szerint, hogy féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen teljes életünkben, hogy megtartson minket az életben, mint e mai napon.

25 És ez lesz nékünk igazságunk, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mind e parancsolatokat az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, amiképpen megparancsolta nékünk.