APOSTOLOK CSELEKEDETEI
3. fejezet
Csodatétel a sántán
1 Péter és János pedig együtt mennek vala fel a templomba az imádkozásnak órájára, kilencre.
2 És hoznak vala egy embert, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta vala, kit mindennap le szoktak tenni a templom kapujánál, melyet Ékesnek neveznek, hogy kérjen alamizsnát azoktól, akik bemennek a templomba. ApCsel 14,8-10
3 Ez mikor látta, hogy Péter és János a templomba akarnak bemenni, kére őtőlük alamizsnát.
4 Péter pedig mikor szemeit reávetette Jánossal egyben, monda: Nézz mireánk!
5 Az annak okáért figyelmez vala reájuk, remélvén, hogy valamit kap tőlük.
6 Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem, hanem amim van, azt adom néked: A názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj!
7 És őt jobb kezénél fogva felemelé, és azonnal megerősödének az ő lábai és bokái.
8 És felszökvén, megálla és jár vala és beméne ővelük a templomba, járkálva és szökdelve és dicsérve az Istent. Ésa 35,6
9 És látá őt az egész nép, hogy jár, és dicséri az Istent.
10 És megismerék őt, hogy ő volt az, aki alamizsnáért ült a templomnak Ékes-kapujában, és megtelének csodálkozással és azon való álmélkodással, ami történt vala ővele.
Péter bizonyságot tesz Krisztusról, és megtérésre int
11 Mikor pedig ragaszkodék Péterhez és Jánoshoz az a sánta, aki meggyógyult, az egész nép álmélkodva összefuta őhozzájuk a tornácba, mely Salamonénak neveztetik.
12 Mikor pedig ezt látta Péter, monda a népnek: Izráel férfiai, mit csodálkoztok ezen, vagy mit néztek mireánk, mintha tulajdon erőnkkel vagy jámborságunkkal műveltük volna azt, hogy az járjon?
13 Az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene, a mi atyáinknak Istene megdicsőítette az ő Fiát, Jézust, kit ti elárulátok, és megtagadátok Pilátus előtt, noha ő úgy ítélt, hogy elbocsátja. Mt 27,17; Mk 15,9; Lk 23,16; Jn 18,38-39
14 Ti pedig azt a szentet és igazat megtagadátok és kívánátok, hogy a gyilkos ember bocsáttassék el néktek, Mt 27,21; Mk 15,11; Lk 23,18; Jn 18,40
15 az életnek fejedelmét pedig megölétek, kit az Isten feltámasztott a halálból, minek mi vagyunk bizonyságai.
16 És az ő nevében való hit által erősítette meg az ő neve ezt, akit láttok és ismertek, és a hit, mely őáltala van, adta néki ezt az épséget mindnyájan a ti szemetek láttára. Jn 14,12.13
17 De most, atyámfiai, tudom, hogy tudatlanságból cselekedtetek, miképpen a ti fejedelmeitek is. 1Kor 2,8
18 Az Isten pedig, amikről eleve megmondotta minden ő prófétájának szája által, hogy a Krisztus elszenvedi, ekképpen töltötte be. Ésa 53,2-12; Dán 9,26
19 Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljöjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől, ApCsel 2,38; 2Thessz 1,7; Zsid 4,1-11
20 és elküldje a Jézus Krisztust, aki néktek előre hirdettetett. ApCsel 1,11
21 Kit az égnek kell magába fogadnia mind az időkig, míglen újjáteremtetnek mindenek, amikről szólott az Isten minden ő szent prófétájának szája által eleitől fogva.
22 Mert Mózes ezt mondotta az atyáknak: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istenetek a ti atyátokfiai közül, mint engem, azt hallgassátok mindenben, amit csak szólánd néktek! 5Móz 18,18.19
23 Lészen pedig, hogy minden lélek, valamely nem hallgatánd arra a prófétára, ki fog irtatni a nép közül.
24 De a próféták is mindnyájan Sámueltől és a következőktől fogva, akik csak szóltak, e napokról jövendöltek.
25 Ti vagytok a prófétáknak és a szövetségnek fiai, melyet Isten szerzett a mi atyáinkkal, mondván Ábrahámnak: És a te magodban megáldatnak a földnek nemzetségei mindnyájan. 1Móz 22,18
26 Az Isten az ő Fiát, Jézust elsősorban néktek támasztván, elküldé őt, hogy megáldjon titeket, mindegyikőtöket megtérítvén bűneitekből. Mt 15,24; Jn 4,22; Róm 1,16; 15,18; Mt 11,28