Vágyódás Isten és a szent hajlék után

1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. 2Sám 22,5

2 Isten! Én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged. Téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, amelynek nincs vize, Zsolt 42,2.3

3 hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet. Zsolt 27,4

4 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél. Az én ajakim hadd dicsérjenek téged! Zsolt 69,17

5 Áldanálak ezért életem fogytáig, a te nevedben emelném fel kezeimet. Zsolt 146,2

6 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam.

7 Ha reád gondolok ágyamban, őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem, Zsolt 16,7

8 mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

9 Ragaszkodik hozzád az én lelkem, a te jobbod megtámogat engem.

10 Azok pedig, akik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

11 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei. 1Sám 31,1.2

12 A király pedig örvendezni fog Istenben. Dicséri őt mindaz, aki őreá esküszik, mert bedugatik a hazugok szája. Zsolt 18,1-3