ZSOLTÁROK KÖNYVE
146. fejezet
Isten örök hűsége
1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd, én lelkem, az Urat!
2 Dicsérem az Urat, amíg élek; éneklek az én Istenemnek, amíg vagyok. Zsolt 63,5; 104,33
3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, aki meg nem menthet! Jer 17,5-7
4 Kimegyen a lelke, visszatér földjébe, és aznapon elvesznek az ő tervei. 1Móz 3,19; Préd 12,9
5 Boldog, akinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében; Zsolt 84,13; 145,19
6 aki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, ami bennük van; aki megtartja a hűségét örökké. ApCsel 14,15
7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ad az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat. Zsolt 103,6
8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat. Zsolt 145,14
9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja. Zsolt 68,6; 147,6
10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh, Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat! Zsolt 145,13