Jeremiás
23. fejezet
A rossz pásztorok ellen. A Dávid utódai közül való jó Pásztor és Király ígérete
1 Jaj a pásztoroknak, akik elvesztik és elszélesztik az én mezőmnek juhait! – azt mondja az Úr. Jer 25,34-36; Ez 34,2-10
2 Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene a pásztoroknak, akik legeltetik az én népemet: Ti szélesztettétek el az én juhaimat, és űztétek el őket, és nem néztetek utánuk. Ímé, én megbüntetem a ti cselekedeteiteknek gonoszságát – azt mondja az Úr.
3 Juhaimnak maradékát pedig összegyűjtöm minden földről, amelyekre elűztem őket, és visszahozom őket az ő legelőikre, és szaporodnak és megsokasodnak. Ésa 40,10-11
4 És pásztorokat rendelek melléjük, hogy legeltessék őket, és többé nem félnek és nem rettegnek, sem meg nem fogyatkoznak – azt mondja az Úr. Ez 34,11-15
5 Ímé, eljőnek a napok – azt mondja az Úr –, és támasztok Dávidnak igaz magvat, és uralkodik mint király, és bölcsen cselekszik, és méltányosságot és igazságot cselekszik e földön. Jer 33,14-16; Lk 1,32.33
6 Az ő idejében megszabadul Júda, és Izráel bátorságosan lakozik, és ez lesz az ő neve, amellyel nevezik őt: Az Úr a mi igazságunk!
7 Azért ímé, elközelgetnek a napok – azt mondja az Úr –, amelyekben nem mondják többé: Él az Úr, aki kihozta Izráel fiait Egyiptom földjéből!
8 Hanem inkább ezt mondják: Él az Úr, aki kihozta és aki hazavezérlette Izráel házának magvát az északi földről és mindama földekről, amelyekre kiűztem vala őket, és lakoznak az ő földjükön. Jer 16,14.15
9 A próféták miatt megkeseredett az én szívem énbennem, minden csontom reszket. Olyan vagyok, mint a részeg férfi, és mint a bortól elázott ember, az Úrért és az ő szent igéjéért.
10 Mert betelt a föld paráznákkal, mert a hamis esküvés miatt gyászol a föld, a pusztának legelője kiszáradt, és az ő futásuk gonosz, és az ő hatalmasságuk hamis. Jer 5,8
11 Mert mind a próféta, mind a pap istentelenek, még házamban is megtaláltam az ő gonoszságukat – azt mondja az Úr. 2Krón 36,14
12 Azért az ő útjuk olyan lesz, mint a sikamlós utak a setétben, megbotlanak és elesnek, mert veszedelmet hozok reájuk, az ő büntetésüknek esztendejét – azt mondja az Úr. Zsolt 35,6
13 A samariabeli prófétákban is bolondságot láttam: a Baál nevében prófétáltak, és elcsalták az én népemet, az Izráelt.
14 De a jeruzsálemi prófétákban is rútságot láttam: paráználkodnak, és hazugságban járnak, sőt pártját fogják a gonoszoknak, annyira, hogy senki sem tér meg az ő gonoszságából. Olyanok előttem mindnyájan, mint Sodoma és a benne lakók, mint Gomora. Ésa 1,10
15 Azért ezt mondja a Seregek Ura a próféták felől: Ímé, én ürmöt adok enniük, és mérget adok inniuk, mert a jeruzsálemi prófétáktól ment ki az istentelenség minden földre. Jer 8,14; JSir 3,15
16 Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassátok azoknak a prófétáknak szavait, akik néktek prófétálnak, elbolondítanak titeket! Az ő szívüknek látását szólják, nem az Úr szájából valót.
17 Szüntelen ezt mondják azoknak, akik megvetnek engem: Azt mondta az Úr: Békességetek lesz néktek és mindenkinek, aki az ő szívének keménysége szerint jár. Ezt mondák: Nem jő tireátok veszedelem! Jer 6,14; Ez 13,10
18 Mert ki állott az Úr tanácsában, és ki látta és hallotta az ő igéjét? Ki figyelmezett az ő igéjére, és hallotta azt?
19 Ímé, az Úrnak szélvésze nagy haraggal kitör, és a hitetlenek fejére forgószél zúdul. Jer 30,23
20 Nem szűnik meg az Úrnak haragja, míg meg nem valósítja és míg be nem teljesíti szívének gondolatait. Az utolsó napokban értitek meg e dolog értelmét.
21 Nem küldöttem e prófétákat, de ők futottak, nem szólottam nékik, mégis prófétáltak. Jer 14,14
22 Ha tanácsomban állottak volna, akkor az én igéimet hirdették volna az én népemnek, és eltérítették volna őket az ő gonosz útjaikról, és az ő cselekedetüknek gonoszságától.
23 Csak a közelben vagyok-é én Isten? – azt mondja az Úr –, és nem vagyok-é Isten a messzeségben is?
24 Vajon elrejtőzhetik-é valaki a rejtekhelyeken, hogy én ne lássam őt? – azt mondja az Úr. Vajon nem töltöm-é én be a mennyet és a földet? – azt mondja az Úr. Zsolt 139,7-13
25 Hallottam, amit a próféták mondanak, akik hazugságot prófétálnak az én nevemben, mondván: Álmot láttam, álmot láttam.
26 Meddig lesz ez a hazugságot prófétáló próféták szívében, akik az ő szívük csalárdságát prófétálják? Jer 5,31
27 Akik el akarják az én népemmel felejtetni az én nevemet az ő álmaikkal, amelyeket egymásnak beszélnek, miképpen az ő atyáik elfeledkeztek az én nevemről a Baálért? Bír 8,33.34
28 A próféta, aki álomlátó, beszéljen álmot; akinél pedig az én igém van, beszélje az én igémet igazán. Mi köze van a polyvának a búzával? – azt mondja az Úr.
29 Nem olyan-é az én igém, mint a tűz – azt mondja az Úr –, mint a sziklazúzó pöröly?
30 Azért ímé én a prófétákra támadok – azt mondja az Úr –, akik az én beszédeimet ellopják egyik a másikától.
31 Ímé, én a prófétákra támadok – azt mondja az Úr –, akik felemelik nyelvüket, és azt mondják: Az Úr mondja!
32 Ímé, én a prófétákra támadok, akik hazug álmokat prófétálnak – azt mondja az Úr –, és beszélik azokat, és megcsalják az én népemet az ő hazugságaikkal és hízelkedéseikkel, holott én nem küldtem őket, sem nem parancsoltam nékik, és használni sem használtak e népnek – azt mondja az Úr. 5Móz 18,20; Sof 3,4
33 Mikor pedig megkérdez téged e nép, vagy a próféta, vagy a pap, mondván: Micsoda az Úrnak terhe? Akkor mondd meg nékik azt: Mi a teher? Az, hogy elvetlek titeket – azt mondja az Úr.
34 Amely próféta vagy pap, vagy község azt mondja: Ez az Úrnak terhe, meglátogatom azt az embert és annak házát.
35 Ki-ki ezt mondja az ő barátjának, és ki-ki az ő atyjafiának: Mit felel az Úr? És mit szólt az Úr?
36 És az Úrnak terhét ne emlegessétek többé, mert mindenkinek terhes lesz az ő szava, ha elforgatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek beszédét.
37 Ezt mondjad a prófétának: Mit felelt néked az Úr, és mit szólt az Úr?
38 Hogyha az Úrnak terhét említitek, tehát ezt mondja az Úr: Mivelhogy ti e szót mondottátok: Ez az Úrnak terhe. Jóllehet küldék tihozzátok, akik ezt mondják: Ne mondjátok: Ez az Úrnak terhe.
39 Ezért ímé, én elfeledlek titeket, és kigyomlállak titeket, és a várost, amelyet néktek és a ti atyáitoknak adtam, elvetem az én orcám elől.
40 És örökkévaló szégyent és örökkévaló gyalázatot hozok tireátok, amely felejthetetlen. Jer 20,11