Az igazságtalan bírák büntetése

1 Jaj a hamis határozatok határozóinak és a jegyzőknek, akik gonoszt jegyeznek, Mt 23,13-29

2 hogy elriasszák a gyöngéket a törvénykezéstől, s elrabolják népem szegényeinek igazságát, hogy legyenek az özvegyek az ő prédájuk, és az árvákban zsákmányt vessenek. Ám 2,6; 8,6; Mik 2,9

3 S vajon mit műveltek a meglátogatásnak és a messzünnen rátok jövő pusztulásnak napján? Kihez futtok segítségért, és hol hagyjátok dicsőségeteket? Ésa 7,17-20; Mik 7,4; Lk 12,20

4 Bizony csak a foglyok aláhanyatlanak, és a megölettek aláhullanak. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.

Az asszírok kevélysége és megaláztatása

5 Jaj Asszíriának, haragom botjának, mert pálca az ő kezében az én búsulásom!

6 Istentelen nemzetség ellen küldtem őt, és haragom népe ellen rendelém, hogy prédáljon és zsákmányt vessen, és eltapodja azt, mint az utcák sarát.

7 De ő nem így vélekedik, és szíve nem így gondolkozik, mert ő pusztítani akar, és kigyomlálni sok népeket. Zak 1,15; Jer 50,28.29; 51,24.25; 2Kir 18,24-33

8 Mert így szól: Vajon vezéreim nem mind királyok-é?

9 Nem úgy megvettem-é Kalnót, mint Kárkemist? És Hamáthot, mint Arphádot? És Samariát, mint Damaszkuszt? 2Kir 18,34.35; 17,6; 16,9

10 Miképpen megtalálta volt kezem a bálványok országait, holott pedig több faragott képük volt, mint Jeruzsálemnek és Samariának. Ésa 36,18.19

11 Avagy amint cselekedtem Samariával és az ő bálványaival, nem úgy cselekedhetem-é Jeruzsálemmel és bálványképeivel?

12 Ezért ha majd elvégezi az Úr minden dolgát Sion hegyén és Jeruzsálemben, meglátogatom az asszíriabeli király nagyakaró szíve gyümölcsét és nagyralátó szeme kevélységét. Jer 50,18

13 Mert ezt mondá: Kezem erejével műveltem ezt, és bölcsességemmel, mivel okos vagyok: elvetettem sok népeknek határit, és kincseikben zsákmányt vetettem, és leszállítám, mint erős, a magasan ülőket.

14 És kezem úgy találta, mint egy fészket, a népek gazdagságát. És amily könnyen elszedik az elhagyott tojásokat, azonképpen foglaltam én el az egész földet. És nem volt senki, aki szárnyát mozdította, vagy száját megnyitotta, vagy csak sipogott volna is.

15 Avagy dicsekszik-é a fejsze azzal szemben, aki vele vág? Vagy a fűrész felemeli-é magát az ellen, aki vonsza azt? Mintha a bot forgatná azt, aki őt felemelé, és a pálca felemelné azt, ami nem fa! Ésa 45,9; 64,7; Róm 9,20.21

16 Azért az Úr, a Seregek Ura kövéreire ösztövérséget bocsát, és az ő dicsősége alatt égés ég, miként a tűz égése.

17 És lészen Izráel világossága tűz gyanánt, és annak Szentje láng gyanánt, és ég, és megemészti gazát és tövisét egy napon.

18 Az ő erdejének és kertjének ékességét pedig lelkétől mind testéig megemészti, és lesorvad, mint a sorvadozó. Zak 11,1.2

19 Erdője fáinak maradéka kicsiny lészen, és azokat egy gyermek is felírhatja.

Izráel maradékának megtérése

20 És lészen ama napon, hogy többé nem támaszkodik Izráel maradéka, és aki megmaradt Jákób házából, az őt nyomorgatóhoz, hanem támaszkodik az Úrhoz, Izráel Szentjéhez hűségesen.

21 A maradék megtér, a Jákób maradéka az erős Istenhez. Róm 11,5

22 Mert ha néped Izráel szám szerint annyi lenne is, mint a tenger fövenye, csak maradéka tér meg, az elvégezett pusztulás elárad igazsággal. Ésa 28,5; Róm 9,27

23 Mert elvégezett pusztítást cselekszik az Úr, a Seregek Ura, mind az egész földön.

24 Azért így szól az Úr, a Seregeknek Ura: Ne félj népem, Sionnak lakosa, az asszíriabeli királytól! Bár botjával megver tégedet, és pálcáját felemeli rád, miként Egyiptom egykoron,

25 mert még csak egy kevés idő van, és elfogy búsulásom, és haragom az ő megemésztésükre lészen. Agg 2,6-7.21-22

26 És a Seregeknek Ura ostort emel őellenük, miként a Midián levágatása idején az Oreb kőszikláján, és pálcáját a tenger fölé emeli, mint Egyiptomban egykoron. 2Móz 14,27.28; Bír 7,25; Ésa 9,4

27 És lesz ama napon: eltávozik az ő terhe válladról és igája nyakadról, és megromol az iga a kövérségnek miatta.

28 Ajjáthba jő, Migronba átsiet, Mikhmásnál rakja le hadakozó szerszámait.

29 Átmennek a szoroson, Gébában lesz hálóhelyünk. Megrémül Ráma, Gibea, Saulnak városa elfut. 1Sám 10,26

30 Kiálts Gallim leánya, és vedd füleidbe Laisa és szegény Anathóth!

31 Madména megindul, Gébim lakosai mentik övéiket.

32 Még Nóbba megyen ma, hogy ott megálljon, és emeli már kezét Sion leányának hegye és Jeruzsálemnek halma ellen.

33 De ímé, az Úr, a Seregeknek Ura levagdalja az ágakat rémítő hatalommal, és a magas termetűek kivágattatnak, és a magasságosak megaláztatnak.

34 Az erdő sűrű ágait levágja vassal, és megdől a Libanon egy hatalmas által. Zak 11,1.2; Ésa 37,36; 2Kir 19,35