Zakariás
11. fejezet
Panasz a nép hűtlen pásztorairól. A szépség és egyesség pálcája. Harminc ezüstpénz a jó pásztornak
1 Nyisd meg kapuidat, oh, Libanon, hogy tűz emésszen cédrusaid közt!
2 Jajgass, te, ciprus, mert esik a cédrus, leomlott, ami legjava! Jajgassatok, ti, Básán tölgyei, mert pusztul a rengeteg erdő!
3 Hangzik a pásztorok jaja, mert elpusztult az ő büszkeségük. Hangzik az oroszlán ordítása, mert elpusztult a Jordán kevélysége.
4 Ezt mondja az Úr, az én Istenem: Legeltesd a leölésre szánt juhokat,
5 amelyeket leölnek az ő tulajdonosaik anélkül, hogy bűnnek tartanák, eladóik pedig ezt mondják: Áldott az Úr, mert meggazdagodtam! És pásztoraik sem kímélik őket. Jn 16,2
6 Bizony nem kímélem többé e föld lakosait – ezt mondja az Úr –, sőt ímé, odaadok minden embert a felebarátja kezébe és az ő királya kezébe, és megrontják e földet, és nem szabadítom ki kezükből.
7 Legeltetém hát a leölésre szánt juhokat, azaz a megnyomorgatott juhokat, és választék magamnak két pálcát, az egyiket nevezém szépségnek, a másikat nevezém egyességnek. Így legeltetém a juhokat. Ez 34,23
8 És három pásztort vertem el egy hónap alatt, mert elkeseredék a lelkem miattuk, és az ő lelkük is megutála engem.
9 És mondám: Nem őrizlek én titeket, haljon meg a halálra való, és vágattassék ki a kivágnivaló, a megmaradottak pedig egyék meg egymásnak húsát! Jer 15,2
10 És vevém egyik pálcámat, a szépséget, és eltörém azt, hogy felbontsam az én szövetségemet, amelyet az összes népekkel kötöttem.
11 És felbomla az azon a napon, és így tudták meg az elsanyargatott juhok, akik ragaszkodnak vala hozzám, hogy az Úr dolga ez.
12 És mondám nékik: Ha jónak tetszik néktek, adjátok meg az én béremet, ha pedig nem, hagyjátok abba! És harminc ezüstpénzt fizettek béremül. Mt 26,15
13 És monda az Úr nékem: Vesd a fazekas elé! Nagy jutalom, amelyre becsültek engem. Vevém azért a harminc ezüstpénzt, és vetém azt az Úrnak házába, a fazekas elé.
14 Majd eltörém a másik pálcámat is, az egyességet, hogy felbontsam a testvérséget Júda között és Izrael között.
15 És mondá az Úr nékem: Most már szerezz magadnak bolond pásztornak való szerszámot!
16 Mert ímé, én pásztort állítok e földre, aki az elveszetteket meg nem keresi, a gyöngével nem törődik, a megtépettet meg nem gyógyítja, a jó karban levőt nem táplálja, a kövéreknek húsát megeszi, és körmeiket széttördeli. Ez 34,3.4
17 Jaj a mihaszna pásztornak, aki elhagyja a juhokat! Fegyver a karjára és jobb szemére! Karja szárazra száradjon, és jobb szeme sötétre sötétedjék!