5Mózes
33. fejezet
Mózes utolsó áldása és jóslata a tizenkét törzsről
1 Ez pedig az áldás, amellyel megáldá Mózes, az Istennek embere, Izráel fiait az ő halála előtt. 1Móz 49,1-28
2 Monda ugyanis: Az Úr a Sínai-hegyről jött, és Szeirből támadt fel nékik, Párán hegyéről ragyogott elő, tízezer szent közül jelent meg, jobbja felől tüzes törvény vala számukra. 5Móz 5,4; 2Móz 19,17-18
3 Bizony szereti ő a népeket! Mind kezednél vannak az ő szentjei, odaszegődnek a te lábaidhoz, és hallgatják a te beszédeidet.
4 Törvényt parancsolt nékünk Mózes, örökségül Jákób községének. Zsolt 147,19.20
5 És király lőn Jesurunban, mikor összegyűltek a népnek fejei, és együtt voltak Izráel törzsei.
6 Éljen Rúben, és meg ne haljon, és száma legyen embereinek!
7 Ez pedig a Júda áldása, és monda: Hallgasd meg, Uram, a Júda szavát, és vidd be őt az ő népéhez! Az ő keze elégséges legyen néki, de légy segítsége az ő szorongatói ellen! 1Móz 49,10
8 Léviről pedig monda: A te Tummimod és Urimod a te kegyes férfiadé, akit megkísértél Masszában, akivel perbe szálltál Mériba vizeinél. 2Móz 17,1-7; 4Móz 20,2-13
9 Aki azt mondta az ő atyjáról és anyjáról: Nem láttam őt. És az ő atyjafiait nem ismerte, fiaival sem gondolt, mert megtartották a te beszédedet, és ragaszkodtak szövetségedhez. 2Móz 32,26-29
10 Tanítják a te végzéseidre Jákóbot, és a te törvényedre Izráelt. Füstölőt tesznek a te orcád elé és égőáldozatot a te oltárodra. Mal 2,4-7
11 Áldd meg, Uram, az ő erejét, és az ő kezének munkája legyen kedves előtted! Törd meg derekukat a reátámadóknak és az ő gyűlölőinek, hogy fel ne kelhessenek!
12 Benjáminról monda: Az Úrnak kedveltje! Bátorságban lakozik mellette, fedezi őt minden időben, és az ő vállai között lakik.
13 Józsefről pedig monda: Áldott az Úrtól az ő földje az égnek kincseivel, a harmattal és az alant elterülő mélységes vizekkel, 1Móz 49,22-26
14 a nap érlelte drága terméssel és a hold sarjasztotta drágaságokkal
15 és az ős hegyek javaival és az örök halmok drágaságaival,
16 a földnek drágaságaival és bőségével. A csipkebokorban lakozónak jó kedve szálljon Józsefnek fejére, az ő atyjafiai közül kiválasztottnak koponyájára! 2Móz 3,2-4
17 Tehenének első fajzása dicsőségére van, szarvai bivalyszarvak, népeket öklel azokkal mindenfelé a földnek széléig. És ezek Efraim tízezrei és Manassé ezrei. 1Móz 48,1.5
18 És Zebulonról monda: Örvendj, Zebulon, a te kimentedben, és te, Izsakhár, a te sátraidban!
19 Népeket hívogatnak a hegyre, igaz áldozattal áldoznak ott, mert a tengerek bőségét szopják, és a fövénynek rejtett kincseit.
20 És Gádról monda: Áldott az, aki kiterjeszti Gádot! Mint nőstény oroszlán, úgy lakik, és szétszaggat kart és koponyát.
21 Az elejét nézte ki magának, mert ott volt elrejtve a törvényadó osztályrésze. De elméne a népnek fejedelmeivel, az Úrnak igazságát cselekedte, és az ő végzését Izráellel együtt. 4Móz 32,33-36
22 És Dánról monda: Dán oroszlánnak kölyke, amely Básánból szökik ki.
23 És Nafthaliról monda: Ó, Nafthali, aki az Úrnak jó kedvével bővölködöl, és áldásával vagy teljes! Vedd birtokba a tengert és a délt!
24 És Áserről monda: Áldott a többi fiak felett Áser! Legyen az ő atyjafiai előtt kedves, és áztassa lábát olajban!
25 Vas és réz legyenek a te záraid, és élteden át tartson erőd! 5Móz 8,9
26 Nincs olyan, mint a Jesurun Istene! Az egeken száguld segítségedre és fenségében a felhőkön. Zsolt 18,10.11; Ésa 19,1
27 Hajlék az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai, elűzi előled az ellenséget, és ezt mondja: Pusztítsd!
28 És bátorságban lakozik Izráel, egymaga lesz Jákób forrása a gabona és a bor földjén, és az ő egei harmatot csepegnek. Jer 23,6; 4Móz 23,9
29 Boldog vagy, Izráel! Kicsoda olyan, mint te? Nép, akit az Úr véd, a te segítségednek pajzsa, és aki a te dicsőségednek fegyvere. Hízelegnek majd néked a te ellenségeid, és te azoknak magaslatait taposod. 5Móz 32,9-14; Zsolt 147,19.20