A Jordántól keletre eső országrész felosztása

1 Rúben fiainak pedig és Gád fiainak igen sok barmuk vala. Mikor látták a Jázér földjét és a Gileád földjét, hogy ímé, az a hely marhatartani való hely,

2 eljövének Gád fiai és Rúben fiai, és szólának Mózesnek és Eleázárnak, a papnak és a gyülekezet fejedelmeinek, mondván:

3 Atárót, Díbon, Jázér, Nimra, Hesbon, Elealé, Sebám, Nébó és Béon

4 a föld, amelyet megvert az Úr az Izráel fiainak gyülekezete előtt, baromtartó föld az, a te szolgáidnak pedig sok marhájuk van.

5 És mondának: Hogyha kedvet találtunk a te szemeid előtt, adassék ez a föld a te szolgáidnak örökségül, ne vígy minket át a Jordánon!

6 Mózes pedig monda a Gád fiainak és Rúben fiainak: Avagy a ti atyátokfiai hadakozni menjenek, ti pedig itt maradjatok?

7 És miért idegenítitek el Izráel fiainak szívét, hogy által ne menjenek a földre, amelyet adott nékik az Úr?

8 A ti atyáitok cselekedtek így, mikor elbocsátám őket Kádes-Bárneából, hogy nézzék meg azt a földet. 4Móz 13,3.4; 5Móz 1,22

9 Mert felmentek az Eskól völgyéig, és megnézék a földet, és elidegeníték Izráel fiainak szívét, hogy be ne menjenek arra a földre, amelyet adott vala nékik az Úr. 4Móz 13,32-34

10 Azért megharaguvék az Úr azon a napon, és megesküvék, mondván:

11 Nem látják meg azok az emberek, akik feljöttek Egyiptomból, húszesztendőstől fogva és feljebb, azt a földet, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mivelhogy nem tökéletesen jártak énutánam. 4Móz 14,28-30

12 Kivéve a kenizeus Kálebet, a Jefunné fiát és Józsuét, a Nún fiát, mivelhogy tökéletesen jártak az Úr után.

13 És megharaguvék az Úr Izráelre, és bujdostatá őket a pusztában negyven esztendeig, míg megemészteték az egész nemzetség, amely gonoszt cselekedett vala az Úr szemei előtt.

14 És ímé, feltámadtatok a ti atyáitok helyett, bűnös emberek maradékai, hogy az Úr haragjának tüzét még öregbítsétek Izráel ellen.

15 Hogyha elfordultok az ő útjaitól, még tovább is otthagyja őt a pusztában, és elvesztitek mind az egész népet.

16 És járulának közelebb őhozzá, és mondának: Barmainknak juhaklokat építünk itt, és a mi kicsinyeinknek városokat.

17 Magunk pedig felfegyverkezve készséggel megyünk Izráel fiai előtt, míg bevisszük őket az ő helyükre, gyermekeink pedig a kerített városokban maradnak e földnek lakosai miatt. Józs 4,12; Józs 4,12

18 Vissza nem térünk addig a mi házainkhoz, amíg Izráel fiai közül meg nem kapja ki-ki az ő örökségét.

19 Mert nem veszünk mi részt az örökségben ővelük a Jordánon túl és tovább, mivelhogy meg van nékünk a mi örökségünk a Jordánon innen napkelet felől.

20 És monda nékik Mózes: Ha azt cselekszitek, amit szóltok, ha az Úr előtt készültök fel a hadra,

21 és átmegy közületek minden fegyveres a Jordánon az Úr előtt, míg kiűzi az ő ellenségeit maga előtt,

22 és csak azután tértek vissza, ha az a föld meghódol az Úr előtt, akkor ártatlanok lesztek az Úr előtt és Izráel előtt, és az a föld birtokotokká lesz néktek az Úr előtt.

23 Hogyha nem így cselekesztek, ímé, vétkeztek az Úr ellen. És gondoljátok meg, hogy a ti bűnötöknek büntetése utolér benneteket!

24 Építsetek magatoknak városokat a ti kicsinyeitek számára és a ti juhaitoknak aklokat, de amit fogadtatok, azt megcselekedjétek!

25 És szólának Gád fiai és Rúben fiai Mózesnek, mondván: A te szolgáid úgy cselekesznek, amint az én Uram parancsolja.

26 A mi kicsinyeink, feleségeink, juhaink és mindenféle barmaink ott lesznek Gileád városaiban.

27 A te szolgáid pedig átmennek mindnyájan hadra felkészülve, harcolni az Úr előtt, amiképpen az én Uram szól.

28 Parancsot ada azért őfelőlük Mózes Eleázárnak, a papnak és Józsuénak, a Nún fiának és az Izráel fiai törzseiből való atyák fejeinek. Józs 1,1

29 És monda nékik Mózes: Ha átmennek a Gád fiai és a Rúben fiai veletek a Jordánon, mindnyájan hadakozni készen az Úr előtt, és meghódol a föld tielőttetek, akkor adjátok nékik a Gileád földjét birtokul!

30 Ha pedig nem mennek át fegyveresen veletek, akkor veletek kapjanak birtokot a Kánaán földjén!

31 És felelének a Gád fiai és a Rúben fiai, mondván: Amit mondott az Úr a te szolgáidnak, akképpen cselekeszünk.

32 Mi átmegyünk fegyveresen az Úr előtt a Kánaán földjére, de miénk legyen a mi örökségünknek birtoka a Jordánon innen.

33 Nékik adá azért Mózes, tudniillik a Gád fiainak, a Rúben fiainak és a József fiának, Manassé fél törzsének, Szihonnak, az emoreusok királyának országát és Ógnak, Básán királyának országát, azt a földet az ő városaival, határaival, annak a földnek városait körös-körül. 5Móz 3,12.13; Józs 13,8

34 És megépíték a Gád fiai Dibont, Ataróthot, Aroért,

35 Atróth-Sofánt, Jázért, Jogbehát,

36 Beth-Nimrát és Beth-Haránt, kerített városokat juhaklokkal egyben.

37 A Rúben fiai pedig megépíték Hesbont, Elealét, Kirjáthaimot,

38 Nébót, Baál-Meont, (változtatott néven nevezve) és Sibmát. És új neveket adának a városoknak, amelyeket építének.

39 Mákirnak, a Manassé fiának fiai pedig Gileádba vonulának, és bevevék azt, és kiűzék az emoreust, aki ott vala.

40 Adá azért Mózes Gileádot Mákirnak, a Manassé fiának, és lakozék abban. 1Móz 50,23

41 Jáir pedig, a Manassé fia elméne, és bevevé azoknak falvait, és hívá azokat Jáir falvainak. 1Krón 2,22

42 Nóbah is elméne, és bevevé Kenáthot és annak városait, és hívá azt Nóbáhnak, a maga nevéről.