Jákób áldása tizenkét fiára

1 És szólítá Jákób az ő fiait, és monda: Gyűljetek egybe, hadd jelentsem meg néktek, ami rátok következik a messze jövőben!

2 Gyűljetek össze, s hallgassatok, Jákóbnak fiai! Hallgassatok Izráelre, a ti atyátokra!

3 Rúben, te elsőszülöttem, erőm, tehetségem zsengéje, első a méltóságban, első a hatalomban. 1Móz 29,32

4 Állhatatlan, mint a víz, nem leszesz első, mivel atyád ágyába léptél fel: akkor megfertőztetted! Nyoszolyámba* lépett ő. 1Móz 35,22

5 Simeon és Lévi atyafiak, erőszak eszközei az ő fegyverük. 1Móz 34,13-15.25

6 Tanácsukban ne légyen részes lelkem, gyűlésükkel ne egyesüljön dicsőségem, mert haragjukban férfit öltek, s kedvük telve inát szegték az ökörnek.

7 Átkozott haragjuk, mert erőszakos, és dühük, mivel kegyetlen; eloszlatom őket Jákóbban, és elszélesztem Izráelben. Józs 19,1; 21,5

8 Júda! Téged magasztalnak atyádfiai, kezed ellenségeidnek nyakán lesz, s meghajolnak előtted atyáidnak fiai. 1Krón 5,2

9 Oroszlánkölyök Júda; zsákmányt ejtvén, felmentél, fiam! Lehevert, lenyúgodott, mint a hím oroszlán és mint nőstény oroszlán; ki veri őt fel? Énekek 4,8; Bír 1,19

10 Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálca térdei közül, míg eljő Siló, és a népek néki engednek. Józs 18,1.9

11 Szőlőtőhöz köti szamarát, és nemes venyigéhez szamara vemhét, ruháját borban mossa, felöltőjét a szőlő vérében.

12 Bortól veresek szemei, tejtől fehérek fogai. Péld 23,29.30

13 Zebulon a tenger partjáig lakozik, azaz a hajók kikötőjéig, s határának széle Cídonig ér.

14 Izsakhár erős csontú szamár, a karámok közt heverész.

15 S látja, hogy jó a nyugalom, és hogy a föld mily kies. Teher alá hajtja hátát, s robotoló szolgává lesz.

16 Dán ítéli az ő népét, mint Izráel akármelyik nemzetsége.

17 Dán kígyó lesz az úton, szarvaskígyó az ösvényen, mely a ló körmébe harap, hogy lovagja hanyatt esik.

18 Szabadításodra várok, Uram!

19 Gád! Had háborgatja, majd ő hág annak sarkába.

20 Ásernek kenyere kövér, királyi csemegét szolgáltat.

21 Nafthali gyorslábú szarvas, az ő beszéde kedves.

22 Termékeny fa József, termő ág a forrás mellett, ágazata meghaladja a kőfalat.

23 Keserítik, lövöldözik, és üldözik a nyilazók. 1Móz 37,4.18.27

24 De mereven marad kézíve, feszülten keze karjai, Jákób Hatalmasának kezétől, onnan, Izráel pásztorától, kősziklájától, 1Móz 50,20

25 atyád Istenétől, aki segéljen; a mindenhatótól, aki megáldjon az ég áldásaival onnan felülről, a mélység áldásaival, mely alant terül, az emlők és anyaméh áldásaival.

26 Atyád áldásai meghaladják az ős hegyek áldásait, az örök halmok kiességeit. Szálljanak József fejére, a testvérek közül kiválasztatottnak koponyájára!

27 Benjámin ragadozó farkas: reggel ragadományt eszik, este pedig zsákmányt oszt.

28 Mindezek Izráel nemzetségei tizenketten, és ez az, amit mondott nékik az ő atyjuk, mikor őket megáldá; mindeniket tulajdon áldásával áldá meg.

Jákób végakarata és halála

29 És parancsola nékik és monda: Én az én népemhez takaríttatom, temessetek engem az én atyáimhoz ama barlangba, mely a khitteus Efron mezején van.

30 Abba a barlangba, mely Kánaán földjén Mamré átellenében Makpelahnak mezején van, melyet megvett Ábrahám a mezővel együtt a khitteus Efrontól temetésre való örökségül. 1Móz 23,16.17

31 Oda temették el Ábrahámot és Sárát, az ő feleségét; oda temették Izsákot és Rebekát, az ő feleségét; s oda temettem el Leát is. ApCsel 7,16

32 Szerzemény e mező és a barlang, mely abban van a Khéth fiaitól.

33 És elvégezé Jákób, amit fiainak parancsolt, és fölszedé lábait az ágyra, és kimúlék, és az ő népéhez takaríttaték. ApCsel 7,15