ZSOLTÁROK KÖNYVE
108. fejezet
Isten jóságának és hűségének dicsérete. Könyörgés az ellenség feletti győzelemért
1 Ének, Dávid zsoltára.
2 Kész az én szívem, oh, Isten, hadd énekeljek és zengedezzek! Az én dicsőségem is kész. Zsolt 57,8-9
3 Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
4 Hálát adok néked a népek között, Uram, és zengedezek néked a nemzetek között. Zsolt 18,50-51
5 Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod. Zsolt 36,6; 57,10-12
6 Magasztaltassál fel, oh, Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
7 Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel, és hallgass meg engem! Zsolt 18,18
8 Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét. Zsolt 110,2; 60,8-14
9 Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm; 1Móz 49,8-10
10 Moáb az én mosdómedencém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kacagok. 4Móz 24,17.18; 2Sám 8,2
11 Kicsoda visz el engem a kerített városba? Kicsoda vezérel engem Edomig? 1Krón 18,13
12 Nem te vagy-é, oh, Isten, aki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh, Isten, a mi seregeinkkel? Zsolt 18,30
13 Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség! 1Sám 31,1-6
14 Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket. 2Sám 10,12.13; Zsolt 60,11.12