Krisztus feltámadása

1 Mikor pedig elmúlt a szombat, Mária Magdaléna és Mária, a Jakab anyja és Salomé drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék őt. Mt 28,1-8; Lk 24,1-12; Jn 20,1-10

2 És korán reggel, a hétnek első napján a sírbolthoz menének napfelkeltekor.

3 És mondják vala maguk között: Kicsoda hengeríti el nékünk a követ a sírbolt szájáról?

4 És odatekintvén, láták, hogy a kő el van hengerítve, mert felette nagy vala.

5 És bemenvén a sírboltba, látának egy ifjút ülni jobb felől, fehér ruhába öltözve, és megfélemlének.

6 Az pedig monda nékik: Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, aki megfeszíttetett, föltámadott, nincsen itt. Ímé, a hely, ahová őt helyezék.

7 De menjetek el, mondjátok meg az ő tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megyen Galileába! Ott meglátjátok őt, amint megmondotta néktek. Mk 14,28

8 És nagy hamar kijövén, elfutának a sírbolttól, mert félelem és álmélkodás fogta vala el őket, és senkinek semmit sem szólának, mert félnek vala.

A feltámadt Krisztus megjelenései

9 Mikor pedig reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, akiből hét ördögöt űzött vala ki. Lk 8,2; Jn 20,11-18

10 Ez elmenvén, megjelenté azoknak, akik vele valának, és keseregnek és sírnak vala.

11 Azok pedig mikor hallották, hogy él, és ő látta vala, nem hivék.

12 Ezután pedig közülük kettőnek jelenék meg más alakban, útközben, mikor a mezőre mennek vala. Lk 24,13-35

13 Ezek is elmenvén, megjelenték a többieknek, ezeknek sem hivének.

Keresztség parancsa

14 Azután, mikor asztalnál ülnek vala, megjelenék magának a tizenegynek, és szemükre hányá az ő hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy azoknak, akik őt feltámadva látták vala, nem hivének. Lk 24,36-49; Jn 20,19-23; 1Kor 15,5

15 És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek!

16 Aki hiszen és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hiszen, elkárhozik.

17 Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek, új nyelveken szólnak. ApCsel 16,18; ApCsel 2,4.11; 10,46

18 Kígyókat vesznek föl, és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik, betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak. Lk 10,19; ApCsel 28,3-6; Jak 5,14.15

Mennybemenetel

19 Az Úr azért, minekutána szólott vala nékik, felviteték a mennybe, és üle az Istennek jobbjára. Lk 24,50-53; ApCsel 1,4-11; Zsolt 110,1; ApCsel 7,55

20 Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velük, és megerősítvén az igét a jelek által, amelyek követik vala. Ámen! ApCsel 14,3; Zsid 2,4