Józsué halála után Júda törzse kezdi a harcot

1 És lőn Józsué halála után, hogy megkérdék az Izráel fiai az Urat, mondván: Ki menjen legelőször közülünk a kananeusra, hogy hadakozzék őellene?

2 És monda az Úr: Júda menjen! Ímé, az ő kezébe adtam azt a földet.

3 Ekkor monda Júda az ő atyjafiának, Simeonnak: Jer velem együtt a nékem sors által jutott örökségbe, hogy hadakozzunk a kananeus ellen, és én is elmegyek veled a néked sors által jutott örökségbe. És Simeon elméne vele.

4 És felméne Júda, és kezükbe adá az Úr a kananeust és a perizeust, és levágtak közülük Bézekben tízezer embert.

5 És találák Adonibézeket Bézekben, és hadakozának őellene, és megverék a kananeust és a perizeust.

6 És megfutamodott Adonibézek, de űzőbe vevék, és elfogván őt, elvágták kezeinek és lábainak hüvelykujjait.

7 Ekkor monda Adonibézek: Hetven király szedeget vala asztalom alatt, akiknek elvágattam kezeik és lábaik hüvelykujjait. Amint én cselekedtem, úgy fizetett nékem az Isten. Azután elvivék őt Jeruzsálembe, és ott meghala.

8 Azután Jeruzsálem ellen hadakoztak a Júda fiai, és elfoglalván azt, lakosait levágták fegyvernek élével, a várost pedig lángba borították.

9 Azután pedig alámenének a Júda fiai, hogy harcoljanak a hegységen, a déli tartományban és a lapályon lakó kananeus ellen.

10 És elment Júda a Hebronban lakó kananeus ellen – Hebron neve azelőtt Kirjáth-Arba volt –, és megverték Sésait, Achimánt és Thalmáit.

11 Onnan pedig méne Debir lakói ellen. Debir neve pedig azelőtt Kirjáth-Széfer volt.

12 És monda Káleb: Aki Kirjáth-Széfert megveri és elfoglalja, annak feleségül adom az én leányomat, Akszát. Józs 15,13-19

13 És elfoglalá azt Othniel, Kénáz fia, Káleb öccse, és néki adá Akszát, az ő leányát feleségül.

14 És lőn, hogy amikor eljöve az, biztatá őt, hogy kérjen mezőt az ő atyjától. Leszálla azért a szamárról, Káleb pedig monda néki: Mi bajod van?

15 Ő pedig monda néki: Adj áldást nékem, mert déli vidékre helyeztettél engem, adj most vízforrásokat is! És nékiadá Káleb a Felső-forrást és az Alsó-forrást.

16 És Keneusnak, a Mózes ipának* fiai is felmentek a pálmák városából a Júda fiaival a Júda pusztájára, mely délre van Aradtól, és elmentek, és letelepedtek a nép között. 5Móz 34,3

17 És elment Júda az ő atyjafiával, Simeonnal, és megverék a Céfátban lakó kananeust, és elpusztították azt, és elnevezték a várost Hormának. 4Móz 21,3

18 Azután elfoglalta Júda Gázát és annak határát, Askelont és annak határát, Ekront és annak határát.

19 Vala pedig az Úr Júdával, és kiűzé a hegység lakóit. De a völgy lakóit nem lehetett kiűzni, mert vasszekereik voltak.

20 És Kálebnek adták Hebront, amint meghagyta volt Mózes. És kiűzé onnan Anák három fiát. 4Móz 14,24; Józs 14,13; 15,13

Nem minden kananeust űznek ki

21 De a jebuzeust, Jeruzsálemnek lakóját nem űzték el a Benjámin fiai, és ezért lakik a jebuzeus a Benjámin fiaival Jeruzsálemben még máig is.

22 És felméne a József háza is Béthel ellen, és az Úr volt ővele.

23 És kikémlelteté a József háza Béthelt. A város neve pedig régente Lúz volt. 1Móz 28,19

24 És látának a kémek egy férfiút, aki a városból jött vala, és mondának néki: Mutasd meg a város bejárását, és irgalmasságot cselekszünk veled.

25 És mikor ez megmutatta nékik a város bejárását, a várost fegyver élére hányták, de azt a férfiút és egész háza népét elbocsáták.

26 És elment az a férfiú a khitteusok földjére, és várost épített, és elnevezé azt Lúznak. Ez annak neve mind e mai napig.

27 És nem űzte el Manassé a lakosokat sem Béthseánból és annak mezővárosaiból, sem Taanakból és mezővárosaiból, sem Dórból és mezővárosaiból, sem a Jibleámnak és mezővárosainak lakosait, sem Megiddónak és mezővárosainak lakosait. És a kananeusnak tetszett ott lakni azon a földön. Józs 17,11-13

28 És mikor Izráel megerősödött, adófizetőjévé tette a kananeust, de elűzni nem űzte el.

29 És Efraim sem űzte ki a kananeust, aki Gézerben lakott, hanem a kananeus ott lakott közöttük Gézerben. Józs 16,10

30 Zebulon sem űzte el sem Kitron lakosait, sem Nahalólnak lakóit, hanem közöttük lakozott a kananeus, és adófizetőikké lettek.

31 Áser sem űzte el sem Akkó, sem Sidon, sem Akhláb, sem Akzib, sem Helba, sem Afik, sem Rehob lakóit.

32 És ott lakott Áser a kananeusok, a föld lakói között, mert nem űzte el őket.

33 Nafthali sem űzte el sem Béth-Semes lakosait, sem Béth-Anath lakóit, hanem ott lakott a kananeusok, a föld lakói között, és Béth-Semes és Béth-Anath lakói adófizetőikké lettek.

34 Az emoreusok pedig felszorították a Dán fiait a hegységbe, mert nem engedték meg, hogy lejöjjenek a völgybe.

35 És az emoreusoknak tetszett ott lakni a Héresz-hegységen, Ajalonban és Saalbimban. De mikor a József házának keze rájuk nehezedett, adófizetőkké lettek.

36 Az emoreusok határa pedig az Akrabbim hágójától és Sélától fölfelé volt. 4Móz 34,4; Józs 15,3